Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Fejjel a gerendának

Okos ember mások kárán tanul, nem várja meg, míg öklömnyi dudor lesz a kobakján a gerendától, amelynek nekiment. És nem a gerendát szidja!

Szóval megvoltak a helyhatósági választások lelki hazánkban, Magyarországon. Narancssárga, tehát többnyire fideszes vidék, kétharmadában vörös Budapest. Gondolom, erdélyi véreink kilencven százaléka felhörren: mi a kő ütött belé ezekbe? Néhány tényező, véleményem szerint.

  1. A nép hálájában bízni annyi, mint pókhálón lipinkázni. A világháborút nyerő Churchillt az első választáson elsöpörték angol honfitársai, a legendás De Gaulle tábornokot simán leszavazták 1968-ban a franciák, amikor torzlelkű hibbant huligánok csatatérré alacsonyították a csillogó Párizst, és nálunk is a jónép, íme, három év fizetés- és nyugdíjemelés után vidáman azokra nyomta a pecsétet, akik 400 ezer ember kirúgását tervezik.
  2. Borzalmas volt látni a magyar kormánypárt retorikáját az ellenzék szintjén bűzleni a trágyaszagú ostobaságban. Bármilyen érdemi vitát elutasítottak, az ellenpártiakat bohócoknak gúnyolták, azok lakossági fórumait úgymond meghekkelték, vagyis majomkodó provokátorokat küldtek rájuk, amolyan hülyeségi kommandókat. Hogyan beszélhetsz erkölcsi magasabb rendűségről, ha így viselkedsz?
  3. A helyhatósági választás csak vidéken, főleg a kisebb településeken szól valóban a helyi dolgokról. Miért ne szavaztak volna a polgárok Szegeden a szocialista Botkára, ha az annyi ideje jó polgármesternek bizonyult? A győrieket nem térítette el Borkai szexbotránya, mert érzik, tapasztalják, a várost nagyszerűen vezeti. Van fideszes polgármester, kétszeresen elítélt (!), akit most harmadszor választottak újra, és van 81 éves, akitől nem pártoltak el a helyiek, mert érti a mesterségét. Nagyvárosban dörömböl a propaganda, kistelepülésen az számít, ki mit tesz vagy nem. Ha egy kis székely faluban úgy aszfaltoznának, mint Szentgyörgyön némely utcában, újrázna vajon a polgármester? Mert ha az asszony úgy foltozná a gatyáját, hazaküldené az apósához…
  4. És ott van a viccfaktor. Néha változás kell, csak úgy, hogy ne unatkozzunk. 2000-ben Vadim 33 százalékot kapott. Az egyik szavazója ragyogóan összegezte: mert őrült! Most Budapesten két képviselője lesz a Kétfarkú Kutyapártnak. A pszichiáterek is emberek, nekik is kell valamiből élni.
Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás