Fekete péntekek

Éjszaka van. Felébredek, mert a szomszédunk fénye átszűrődik a szobám ablakán. Ránézek a telefonomra, negyed négyet mutat a kijelzőn az óra. Fekete Péntek van, amit a mai világ Black Friday-ként emleget.

Ez a bűvös fogalom az emberek többsége fejében egyet jelent a nagy bevásárlási akciókkal, legtöbben már-már ünnepként kezelik, szabadnapot vesznek ki, és ezt kihasználva bevásárolnak az ünnepekre, vagy csak megvesznek minden kacatot, mert az a száz lej kedvezmény – ami persze a nagy bevásárlóközpontoknak általában pluszt hoz – persze, hogy sokat számít. Ez a nap a nyeremények napja, már a szerencsések számára, de egyben a bosszúságok napja is, hiszen, ha az első harminc másodpercben nem nyomtad le a fizetés-gombot, akkor az a termék már bizony ELKELT! Hiába frissítted az oldalt, nyomkodod a telefonos applikációdat, az a termék tényleg ELKELT!

De nézzük csak! Létezik fekete hétfő is, amikor 1987. október 19-én összeomlott a New York-i tőzsde. Fekete kedd: így emlegetik azt a napot, amikor a Wall Street-i irodák ablakaiból 1929. október 29-én tőzsdeügynökök ugráltak ki. Fekete szerda volt 1992-ben, amikor George Soros valutapiaci spekulációi következtében összeomlott a fontsterling – és folytathatnám is a sort egészen a fekete vasárnapig, amit a katolikus egyház nagyböjt ötödik vasárnapjaként emleget, és amikor fekete vagy lila lepellel eltakarják a templomok feszületeit és a főoltár képét, annak jeléül, hogy közeledik Jézus halálának a napja.

Ám most a fekete péntekről van szó, az immár évről évre megismétlődő nap, illetve hét, de lassan már hónap, ahol az eladók a vásárlókat a fogyasztói társadalom oltárán való áldozatbemutatásra ösztönzik: értsd jól, a pénzük költésére. A szomorú az, hogy az emberek nagyobb figyelemmel fordulnak ezekhez a dolgokhoz, mint a társadalom nagy gondjaihoz. Pedig milyen jó volna, ha annyiszor egy lejt fordítanának a szegények megsegítésére, a rákos és beteg gyerekek kezelésének támogatására, ahányszor ebben a hónapban frissítik a szupermarketek online oldalait, és akkor talán Jézus szemét sem kellene eltakarnunk fekete vasárnap egy fekete lepellel, szégyenünkben!

Tamás Réka