Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Sok minden csorbult ez alatt a járványos két esztendő alatt. Nem csupán beütemezett rendezvények, nagy találkozások maradtak el, de leszűkültek a találkozási lehetőségek, s bizony, azt tapasztalhatjuk, hogy ami jól ment korábban, a járványtalan világban, hiába elevenedtek meg újra a lehetőségek, hiába nyíltak meg a terek, az intézmények, a mulatóhelyek, a régi barátságok közül sok megfakult. Mintha bizonytalanabbakká is váltunk volna, s mintha érzékenyebben viszonyulnánk mindenhez, ami körülvett valamikor.
Mára mintha meglazultak volna a kapcsolatok; olyan az egész, mintha nem csupán két esztendő, de évek hosszú sora múlt volna el a korábban kialakult viszonyrendszerek tengerében.
Számunkra, pedagógusok számára, de a tanulók számára is a májusvég az ünnepélyes tanévzárások, iskolai évzárók, ballagások, mulatságok időszaka volt, de amikor beütött ez a fránya járvány, kettőbe szakadt minden. Arra, ami volt, s arra, ami nem lehet.
És mostanra aztán mintha tisztább lenne az ég, frissebb a levegő, megengedőbb a szabályzat, iskolások menetelnek erre-arra, lótnak-futnak, mintha be szeretnének hozni valamit, amit ez a két esztendő elrontott. Ehhez a helyzethez illeszkedve határoztunk úgy, hogy az RMPSZ, azaz a pedagógusszövetség feléleszti a huszonöt éves hagyományt, a végzős középiskolások és szakiskolások közös, ökumenikus ballagását.
Bízunk abban, hogy a két év kiesés miatt nem fakult a rendezvény népszerűsége, nem csökkent a fontossága, az a pár száz, az a több mint ötszáz fiatal lelkileg is feltöltődik a közösen véghallgatott istentiszteleten, s kíváncsisággal hallgatják meg a felnőttek tanácsait, abban a hitben, hogy ami ott elhangzik, gazdagabbá teheti őket. Igen, huszonötödik alkalommal – beleszámítva a két kiesett esztendőt is –lépik át közösen középiskoláink véndiákjai a templom küszöbét, közösen imádkoznak azért, hogy az út, amelyre rálépnek, a beteljesülés, a boldogulás felé vezessen. Úgy gondoljuk, meg kell szólítanunk azokat is, akik e két kieső évben voltak ballagó diákok, hadd jöjjenek el, vegyenek részt ezen a közös templomozáson, amelyre úgyszintén elvárjuk a mai és régebbi pedagógusokat is.