Ferrarát ne hagyják ki

Az olaszok revansot vettek az idén a pusztító, számtalan áldozatot szedő vírusjárványért, hatalmas tömegekben lepték el a tengerpartokat a nyáron, s élve a lehetőséggel iparkodtak kiélvezni a fürdés és lazítás minden örömét. Külföldi nem volt még annyi, mint szokott — mesélték nekünk az idegenforgalmisok, amikor Lido di Popmposában szállást vettünk ki, de azért akadt belőlük is. A plázson minden heverő elkelt már – sajnálkoztak –, s amúgy gyékényre telepedni, mint nálunk, nemigen szokás arrafele, igaz, szabad hely nem is volt ott.

A Chioggia és Ravenna, a Keletrómai Birodalom egykori fővárosa között sorakozó fürdőhelyek fűzére az utolsó méterig elosztotta egymás között a homokos partot, és szabadstrandot keresve sem találtuk sehol. No de a fürdésben ez nem akadályozott, s külön értékeltük, hogy hullámtörő gátakkal vigyáznak az illetékesek arra, ne moshassa be a homokot a tengerbe a viharos hullámzás, mint ez másutt megesik. Pomposán jó száz méteren át lehetett gyalogolni befele, míg a valódi úszásnak nekiveselkedtél a mélyebb vízben – ezt a kisgyerekes családok külön értékelték. És külön érdeme az itteni hatóságnak, hogy a hullámtörő gátakon túli vizeket drótháló kerítéssel tették még biztonságosabbá, bár tudtommal itt cápatámadástól amúgy sem igen kell tartani.

Két fürdés között persze a belföldi látványosságok vonzottak, s itt érdemes a közeli Ferrara vízi várát, a d’Este hercegi és fejedelmi család ősi fészkét, a legjobban kiképzett múzeumok egyikét említeni. Udvarán irodalomtörténészünk szellemes meglepetésként, ujjongva fedezte fel a hely szülötte, a halhatatlan Ariosto eposzának alakjait ércbe öntve. Fémszobrok szemléltetik ugyanis az Orlando furioso nem egy harci jelenetét, lovasrohamot, küzdő lovagokat, és egy náluk is elszántabb amazont lehet tetten érni egy csatajelenetben. Az árkádok alatt pedig a Holdból épp visszaérkezett eposzi hős száll le paripájáról, kezében  a dühöngő Orlandónak az égitestről visszahozott józan eszét tartalmazó üveggel… Hiába, a cselekményt békében kellett feloldani, s ahhoz józanész is szükségeltetik – üzeni az évszázadok mélyéről a hősi ének.