Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Amikor már reális esély mutatkozott, hogy melléklete jelenhet meg Kovászna megye egykori lapjának, a Megyei Tükörnek, emlékszem, a megjelenés érdekében komoly szerepet vállalók nagy reményeket fűztek a tervezett kiadványhoz. Akkor ugyanis, 1976–77 telén a pártállam már nemigen járult hozzá újabb magyar kulturális fórum indításához és fenntartásához. A meglévők ellenőrzése, féken tartása is eléggé lefoglalhatta a kultúra felügyeletét végző elvtársakat. Képzelhető, hogy szegényeknek (!) erejükön felül kellett teljesíteniük! Abban az időben a szolgálatot teljesítő hűséges pártkatonák alapos „vegyelemzésnek” vetettek alá minden közlésre szánt leírt mondatot és írásjelt, nehogy sérüljön a hivatalos eszme, valamint a rendszer s a vezér tekintélye…
A tervezett mellékletnek a címe is sok fejtöréssel járt, hiszen elsősorban a hely szellemét kellett volna magában hordoznia valamiként egy ilyen regionális kiadványnak, de ilyet nem lehetett elfogadtatni a mellékletet kiadó és felügyelő megyei állami- és pártszervekkel, így a semlegesebb jelentésű és a hivatalnak kevésbé szemet szúró Fórum mellett döntöttek. Megjegyzem, a hely szelleme azért könnyen kivehető módon benne volt a dolgok egyetemesebb tárgyalását már címével is előrevetítő melléklet anyagaiban. Fóruma lett ez a Kovászna megyei kiadvány társadalmi, közművelődési, művészeti és tudományos kérdések és jelenségek felvetésének és megtárgyalásának, valamint megjelenési helye volt a jó szépirodalomnak, illetve a megyében élő vagy ehhez a székelyföldi térséghez valamilyen szállal kötődő írástudóknak, művészeknek, értelmiségieknek.
Túlzás nélkül állíthatom, jótékony hatást, szellemi pezsgést idézett elő sokunkban, akik akár szerény szerepet is vállaltunk a kiadvány létrehozásában, elindításában. Az immár nevet szerzett munkatársak egy régen várt megnyilatkozási lehetőség megvalósulását láthatták benne, a fiatalabbakban, a pályakezdőkben bizakodást kelthetett, hogy lehet és érdemes megszólalni a köz- és kulturális életet illető kérdésekben, illetve hogy helye van a meggondolt gondolatoknak és az igényes alkotótevékenységnek, mégha szellemi központoktól távol is él valaki.
Végül is hét–nyolc év alatt tizenegy száma jelenhetett meg a Fórumnak, az első éppen negyvenöt évvel ezelőtt, 1977 márciusában; az indulás 40. évfordulóján, 2017-ben pedig egy figyelmet érdemlő kiadói esemény történt: egy terv keretében megjelent az egykor jobb sorsra érdemes melléklet első három száma az Árkoson bejegyzett Tinta Kiadónál, Gajzágó Márton szerkesztésében Fórum: Őrzők, vigyázzatok a strázsán! címmel. Számítások szerint még három kötet kellene, hogy kövesse az elsőt, hogy mindenik lapszám teljes anyaga könyvként is kézbe vehető legyen. Azt gondolom, tanulságos olvasmány lenne, amely egyúttal tanúskodna nemcsak Háromszék, tehát az adott hely, de az adott korszak szelleméről is, valamint egy adott szellemi minőségről és készenlétről.