Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ma este (szerdán – szerk.) 8 óra után pár perccel a kézdivásárhelyi Profi üzletben vásároltam, többek között szőlőt, aminek az ára a polcon és a mérlegen 4,99 lej. Amikor ki kell fizetni: 5,99 lej. Fizetés után tartom a kezem a kasszaszalagért, amit persze a „kedves” pénztárosnak esze ágában sem volt ideadni (láttam vagy hatot leszakítatlan). Ideadja, szólok szépen, hogy a szőlő nem ennyi. Ő nem tud csinálni semmit – hangzott a nem éppen kedves válasz. Még amúgy pattogott nekem, hogy őt nem is érdekli. Akkor nem kell a szőlő, kértem vissza a pénzt, mondom. Azt nem lehet. Kértem a főnököt – nincs.
A kollégái szóltak, hogy tényleg 4,99 a szőlő. Mondtam, kihívom a rendőrséget, mivel a polcos ár nem talál a kasszaárral. Egész nyugodtan – kaptam a pökhendi választ. Amikor a kollégával még egyszer megnéztük a szőlő árát, és a fogyasztóvédelmet emlegettem, végül vissza tudta adni a különbözetet.
Én is álltam alkalmazásban a kereskedelemben, tudom, nem könnyű az emberekkel dolgozni, de kedvesnek kell (kéne) lenni, mert valahol a vásárlók után élnek. S ha hibázik, kérhetne elnézést, nemhogy pattog, mint kecskesz…r a deszkán. Az ilyen elárusító menjen kapálni. És ez nem az első eset ebben az üzletben, ismerőseim is járták meg. A kasszaszalagot pedig kötelező a vásárlónak odaadni!
Vásárlásomnak 10%-ával akartak becsapni. Nem az a két lej (szinte két kiló volt a szőlő + az egyebek), de az egy fél kenyér ára, amiért keményen megdolgozunk. Ha az ember elküldi a gyerekét vásárolni, otthon hogyan számol el a pénzről, ha vesz egy kenyeret és két kiló szőlőt? Vagy vannak idős nénik, akik nem tudják a kasszaszalagot leolvasni (ha egyáltalán kézbe kapják) – azokat minden lelkiismeret furdalás nélkül becsapja a kedves kiszolgáló? Eddig sem nagyon jártam a Profiba, nem is leszek visszatérő vendég!
Petrut Erika (e-mail)