Földönkívüli civilizációk?

„Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket” – Mark Twain szavai jutnak eszembe, így hülyítettek minket is 1989 decemberében. Megszédülve ünnepeltük, hogy megszabadultunk a Conducátortól, a vezértől, a Kárpátok Géniuszától, aki így szerette neveztetni önmagát. Megszabadultunk a kommunista rendszertől. Azokon a nagy örömnapokon, heteken nem is gondolkoztunk, nem vettük észre, mekkora nagy néphülyítés történik. Akkor kezdődött meg az ország szétszedése…

Az első lépést a mezőgazdaság felszámolása jelentette. Mindent szétosztottak. Emlékszem, olyan is előfordult, hogy egy doboz kávéért adtak el egy borjút…

Lassan, lassan az egész országban kezdték bezárni a termelőegységeket, szisztematikusan leállítani a gyárakat. Lehetett és most is lehetne haragudni a kommunista világra, pedig akkor Romániában a tűtől, a szegektől kezdve a helikopterig mindent gyártottak. Szerény kis városunkban is létezett: cigarettagyár, textilgyár, IAME, gépgyár, turisztika, műanyaggyár, bútorgyár, építészeti vállalat… Ma már nincs semmi ezekből. Valakiknek, előre kitervezve, sikerült csődbe juttatnia, vagy egyszerűen leállítatnia a termelést, a munkahelyeket.

Ugyanez történt a legtöbb, a kommunista szférához tartozó országgal, felszámolták az autohton termelést. Persze, voltak olyan országok, amelyek hamar ráéreztek, megértették, hogyan kell, és léptek az EU felé. Sajnos, Romániában fontosabbak voltak a nemzetünk elleni kirohanások. Itt eltűnt a profi tudás. Bukarest kinevez egy jó párthoz kötődőt, esetleg valakinek rokonát, sógorát, akinek persze ne legyen semmi köze a városhoz, az idekerül megyénkbe. És ez történik a mi magyar-székelyeinkkel is, lassan-lassan átveszik a Dâmbovița-stílust!

Valakiknek érdeke ez? Nem tudom! De látom, hogy nagyon rossz irányba haladunk.

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy