Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Bátor Romániának az a 20 százaléka, amelyik azt tervezi, hogy idén külföldön tölti a szabadságát. Itt nem annyira az a kérdés, hogy fél-e a vírustól vagy sem, hiszen ha – teszem azt – beköltözik egy kis nyaralóba a hegy tetején vagy a tenger partján, ott elhanyagolható esélye van összeszedni a fertőzést ahhoz képest, mintha itthon elmenne lisztért és cukorért egy bevásárlóközpontba. A gond inkább az, hogy Románia, már-már hagyományos módon, ismét „le van maradva” a kulturált világtól. Míg máshol két- és többoldalú egyességeket kötnek arra vonatkozóan, ki léphet be az országba és ki nem, kit karanténoznak be, és kit nem, Románia áll, és nézi, amint elmennek az események mellette. Hiába lehet tudni, hogy június 15-étől megnyílnak a schengeni belső határok, ha nem tudjuk, mi hogy léphetünk be oda, és nem utolsó sorban: mint lesz akkor, amikor hazajövünk.
A miniszterelnök és a kormány intézkedéseit jóváhagyó parlament nem érti, miért hisztiznek az idegenforgalomban dolgozók, hiszen az egész ipar-ág négy százalék alatt hoz a hazai össztermékbe. Valóban? Magyarországi felmérések szerint, ahol az idegenforgalmi ágazat a GDP 8,5 százalékát teszi ki, úgy számolnak, hogy a közvetett bevételekkel együtt ez a szám eléri a bruttó hazai termék 28–30 százalékát. A turista ugyanis nem csak megszáll valahol, hanem eszik is valamit, üzemanyagot vásárol, elmegy múzeumba, beül egy kávézóba, kocsmába, játékot vesz a gyereknek, vásárol valamilyen ajándékot, és még hosszan sorolhatnánk.
Tehát a négy százalék sem négy, hanem legalább tíz, arról nem is beszélve, hogy a turizmus az ország legnagyobb alkalmazója, hiszen hivatalosan 450 ezer embernek ad munkát, ami az alkalmazottak összlétszámának csaknem 10 százalékát teszi ki. De ők nem érnek rá ilyen apróságokkal foglalkozni, elvégre most, a válság közepén ennél sokkal fontosabb, a nemzet sorsát döntő módon befolyásoló dolgokról kell határozni, amit ha megoldanak, egy csapásra minden rendben lesz ebben az országban: le kell szavazni, hogy a romániai magyaroknak ne lehessen ünnepnap március 15-e…