Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mostanában a nagy földmozgások főleg Óromániában érződnek, a történelem folyamán azonban ingott a föld az erdőelvei területeken is. 1443-ben még csehhonban, a lengyeleknél és Magyarországon is érezhető voltak a földrángások. 1473. augusztus 29-én még a hegyek is meginogtak, sok patak pedig kiszáradt. A földrengések többsége a Barcaságon éreztette hatását, Brassóban rongálta az épületeket
Akadt azonban olyan, amely Erdély más tájain is rombolt. Az 1620. novemberi, miután a brassói nagytemplom boltívét megrepesztette, Kolozsváron is érintette a templomot, megmozgatta a köveit. 1802 októberében Transzilvánia déli részén, Szebenben, Déván mozgatta meg a földet. A Gyilkos-tó létrejöttét sokan az 1838. januári földrengéshez kötik – annyi bizonyos, bár nagy esőzések után, de a környező hegyek törmelékei a völgybe csúsztak, és elzárták az itt folyó patakok medrét.
Napjainkhoz közelítve az 1940. novemberi, 7,5-ös erősségű földrengésre emlékezhetnek az idősebb románok, amikor a Carlton-block összeomlott, és a tetejéről az utcára csúszott az ott őrt álló katona. Aztán az 1977. márciusira, hiszen a Richter skálán 7,2-es földlökéskor 700 ezer lakás dőlt össze vagy rongálódott meg súlyosan, és 1574 halálos áldozatot számláltak össze, köztük több magyart.
A román geofizikai intézet tiszteletbeli elnöke, Gheorghe Mărmureanu szerint az elkövetkezendő években is várható egy nagy földrengés, de hogy mikor, azt senki nem tudja. A baj, hogy az új épületek a gyenge földlökésekhez szokott nyugati országok szabványai szerint épültek, hogy mennyire lesznek rengésbírók, azt a jövő dönti el. Ugyanakkor csak Bukarestben mintegy 400 olyan épületet találni, amely több földmozgáson esett át, megerősítése szükségeltetik. Sajnos, csak alig negyvennel készültek el eddig. Bár hozná a sors, hogy minél később jöjjön egy 7-es mozgás, hogy legyen idő minél több házat rendbe tenni…