Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mivel Erdély külön fejedelemségként is fungált, Kelet Svájcának nevezték. Hatalmas területein magyarok, székelyek, szerbek, ukránok, svábok, szászok stb. éltek, és történelme során sokáig megvolt a lehetőség, hogy tartományokba szerveződve független államalakulatot hozzanak létre. Mostanában gyakran felmerül ez a gondolat, és érdekes, kevésbé a magyarok, inkább a románok részéről. Rájöttek ugyanis arra, hogy itt az első világégés után nem egyesülés, hanem gyarmatosítás történt. És azóta is csak viszik innen az itt termelt értékeket, mondván, a fejlődésben hátramaradt vidékeket támogatni kell. A transzilván megyék ezért követelik a központosítás leépítését, az önrendelkezés beindítását, sőt van, ahol az autonómia megadását. Ma már nem csak a székelyek lakta vidékeken!
Persze, ez nehezen menne, hiszen az önrendelkezést Bukarest gátolja. A hatalomnak előbb be kellene ismernie, hogy mi mindent köszönhet a románság, köztük az ókirályságbeliek az erdélyieknek. Nem csak az ölükbe hullott várakat, városokat, gyárakat, üzemeket, bányákat és természeti kincseket, hanem magát a kultúrát is.
A napokban a Glasul Hunedoarei napilapban Ştefan Ciocan nevű román újságíró arról írt, hogy nem lehet Erdély történelme, kultúrája és szellemi gyökerei nélkül még a Kárpátokon túli román népről sem beszélni. „A szemükben minket felszabadítottak a magyar uralom alól. Pedig egyértelmű, hogy Erdélyt meghódították. Szellemileg pedig ez a tartomány volt a bizonyos tojás, melyből a román kultúra és írásbeliség kikelt. A románság tojása, melyet a magyarok és osztrákok fészkében keltettek.”
Valóban, Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában jelent meg az első (!) latin betűs román nyelvű nyomtatvány. Bethlen Gábor (1613–1629), Erdély legnagyobb fejedelme Gyulafehérváron a románság számára cirill betűs nyomdát állíttatott fel. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630–1648) idején román nyelven kiadták a kálvinista katekizmust. Lorántffy Zsuzsanna Fogarason román iskolát alapított. I. Rákóczi György ugyanakkor saját költségén a gyulafehérvári nyomdában kinyomtatta románul a Rákóczi-bibliát, amely a teljes Új Testamentumot tartalmazza – Bukarestben 40 év múlva nyomtattak csak először bibliát. De az első román tankönyv is Erdélyben jelent meg!
Többek között ezt adták az erdélyi magyarok a románságnak. Vissza nem kaptunk semmit. Még hálát sem. <<
Milyen érdekes!Mi iskolákat adtunk,ők pedig elvesznek!