Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A 85 éves Albert Ernőt köszöntve születésnapján, hadd említsem meg Franyó Zoltán (1887–1978) író, költő, műfordító ide illő mondását. Történt, hogy 1968 nyarán Sepsiszentgyörgyre jött, a frissen életre hívott Megyei Tükör szerkesztőségébe rontott be. „Hadd látom, úgymond, mennyit ér…” Szerénységgel igazán nem volt vádolható, mindent számba vett, ami irodalom volt vagy lehetett volna. Így került sor az egykori Székely Mikó Kollégiumra is, Franyó repesett az örömtől, dicsérte az akkori igazgatót, a néprajzos Albert Ernőt, a diáklap létrehívóját. „Irodalom lakik benne!” – így lelkesedett a népköltési gyűjtő a fiatal tanár úrért, a magyar népdal egy sorával.
Igaza volt. Albert tanár úr a Kriza János, Konsza Samu csapásain indult már egyetemista korában. Kötetet tett az olvasók, a titkon vagy nyíltan rajongók asztalára. Ez volt a Háromszéki népballadák. Csak egy rész az akkor már halmozódó gyűjteményből. Ő volt egyik megmondója annak, hol kezdődik az irodalom. Ahhoz is jogot és tudományos igényt formált, hogy tanítsa és éltesse a székelyföldi, az erdélyi magyarság megmaradását a román diktatúra állapotában.
Nem tudnék említeni Albert Ernő részéről fölhívást. Annál több fölkérést, eligazítást mind a diákok, mind a felnőttek részére a gyűjtés, a régi figurák és dalok „megtáncolása” dolgaiban. Úgy tudják a lexikonok, hogy mintegy 3000 csíki és háromszéki népballadát illetve változatot gyűjtöttek a tanulói. A tanár úr közben egymás után adta ki a maga gyűjteményeit, mindmáig 24 könyvet. Bizonyosan könnyebb megírni 24 saját könyvet, mint huszonnégy könyvre való népi alkotást összegereblyézni Csíkkarcfalvától, Dánfalvától Csibakáposztásszentmiklósig.
Évtizedek (6) óta figyelem és tanulom az Ő példáját. Diákként és felnőttként is táncoltam úgy, ahogy azt Albert Ernő Rektor Úr húzatta. Az ő halk szavú kérésére írtuk meg Dancs Árpáddal a Székely Mikó Kollégium ma is élő himnuszát (1969). Orbán Viktor, Magyarország mostani miniszterelnöke levélben megfogalmazott köszöntő szavaival mondom magam is: „Engedje meg, hogy születésnapja alkalmából eddigi értékőrző munkáját megköszönve minden magyar ember nevében szeretettel köszöntsem, valamint sok erőt és jó egészséget kívánjak!”