Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Folyik a politikai iszapbirkózás. Sározzák egymást a politikusok, jó vastagon, hogy ne lehessen levakarni. Egyesek korruptak és buták, mások szolgák, csórók, és nem értenek semmihez. Hogy ki a hülye, azt megmondja majd az orvos, egy biztos, egyikük sem oda való, ahol jelenleg van vagy lenni szeretne.
A hatalomnak van ugyan egy nehezen megvalósítható programja, az ellenzéknek még ilyen sincs. Jelenleg a kormányon lévők bírálatából élnek, s remélik, ha azokat lejáratják, akkor ők kerülnek kormánykerék mellé. De hogy ott mit cselekszenek majd, arról hallgatnak. Pedig ebben az országban lenne bőven tennivaló.
A legutóbbi statisztikai adatok szerint Európa legszegényebb, legelmaradottabb vidéke Románia. A lakosság közel felének nincs kanalizálása, igaz, a víz sincs bevezetve; marad a lavór és az udvaron a budi. A szemétgyűjtés és -elhordás csak távoli álom. Nem csoda, hogy az ország a legszemetesebbek egyike, a városba költözöttek jelentős része úgy dobálja ki a szemetet az ablakon, ahogy azt falun megszokta.
De az oktatással sincs minden rendben. Csendesen visszatér az írástudatlanság, az alapvető ismeretek hiánya úgy, hogy sokan még azt sem tudják, melyik országban élnek. A munkaképes lakosság mintegy negyedének oktatási szintje nagyon alacsony, neveléséről ne is beszéljünk. Persze, ez kihat a szakemberképzésre. S bár minden hatalom dicsekszik a főiskolások számával, az alacsony, képzésük meg hiányos. Gyenge főiskolákon és még gyengébb líceumokban szerzik a tudást, ahol sem általános műveltségre nem tesznek szert, sem szakmát nem tanulnak.
A 15 éves tanulók szinte egyharmada a lehetséges hat közül még a második szintet sem érte el a PISA-felmérésen. Akiket az egyetemeken kiképeznek, azok az alacsony bérek meg a munkakörülmények miatt külföldre mennek dolgozni. De bajok vannak az úthálózat kiépítésével, a vasút korszerűsítésével, miközben a jogállami normákat félresöprik a külföldi érdekek kiszolgálása gyanánt. Mert megy a határokon túlra a fa, a kőolaj, az elektromos energia, a gáz, s mindez nem érződik a polgárok életén. A kisebbségi jogokról csak annyit, hogy még a megadottakat is vissza akarják venni…