Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A horvát tábornok a tizenkét éves börtönben poshadást önkéntes halálos ítéletre váltja, és végre is hajtja önmagán. Hágában, hála a médiának, a nagyvilág szeme láttára. Nem ismerem az ügy részleteit. Gyilkoltak a volt Jugoszláviában – szerbek is, horvátok is, bosnyákok is, albánok is, ki nem gyilkolt? Megölöm én, mielőtt megölne ő alapon. Borzalom.
És most ítéleteket mondanak. Kik? Azok, akik annakidején kitalálták Jugoszláviát, hogy eggyel több győztes táncoljon a széttépett Monarchia holttestén. Akik aztán, amint a kontár módon összeeszkabált ország már nem szolgálta érdekeiket, lelkiismeret-furdalás bármi nyoma nélkül szétmarcangoltatták, pedig addigra a délszláv állam úgy ahogy összeállt, viszonylagos jóléttel büszkélkedve a keleti gettó barakkjai között. Vagyis az orvosok utólag bánják, hogy megműtötték a pácienst, és midőn az már begyógyult sebbel újratanul járni, erővel visszaráncigálják a műtőasztalra, rekonstruálni az előző állapotát. Azok, akik tapsoltak a „Boldog húsvétot!” feliratos, Belgrádra ledobott amerikai bombáknak.
Az ítéletmondók egyes számú érve: ők a győztesek.
Mint a második világháború után – Nürnberg vádlottjai bitófán, a kilencezer civilt menekítő Wilhelm Gustloff szállítóhajót elsüllyesztő Marinesko mellén a dicső kitüntetés. A lidicei mészárlást iskolákban tanítják elrettentő példaként, a Drezdát felperzselő tábornokok álomnyugdíjjal várhatták elmúlásukat.
Slobodan Praljak gesztusával szókratészi magasságba emelte magát, (korban, szakállban megegyeznek) – érdem nélküli glóriát körítve feje köré. Megérte? A horvátok még jobban fogják tisztelni, a bosnyákok jobban úgysem fogják utálni.
Kétlem, az efféle felelősségre vonás hasznát. Tulajdonképpen még sok időre lenne szükség, hogy a még le nem ülepedett zűrzavarban tisztán lássunk. Akkor meg késő lesz. Amint a bíróságok elé hurcolt tolószékes, haldokló lágerőr meg kommunista börtönőr-aggastyánok látványa inkább szánalmat keltő, mint igazságérzetet kielégítő.
Bonyolultabb az élet, minthogy minden disznóságára kijelöljünk egy szigorú törvényparagrafust.