Jó a japán dac?

Vajon mi lenne az eredmény, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagországainak illetékesei szavaznának, hogy mi legyen a tokiói nyári olimpiával, kezdődjön-e július 24-én, vagy esetleg halasszák? Sem a nemzetközi szervezeten belül, sem a nemzeti bizottságok mindegyikénél nem alakult ki még egységes vagy többségi álláspont, nem is alakulhatott. A sportolók nyilatkozatai is meglehetősen tarkák, van, aki meglepődne a július 24-i kezdésen, van, aki nem.

Ami tényszerűnek látszik (egyelőre?), az az, hogy Japánban az illetékesek nem akarnak halasztást, még egy napot sem, nemhogy hónapokat. Ha egy japán vonatjáratnak normális körülmények között (természeti csapások nélkül) egész év során nem lehet percnyi késése, akkor a világ legjelentősebb sporteseménye Tokióban hogyan is késhetne – nemde?!

Ha az idei nyári olimpia valóban megkezdődik július 24-én, akkor is más lesz, mint a koronavírus-járvány nélkül. Sok-sok meglepő eredmény várható. A helyszínen egyelőre nem tombol a Covid-19, csakhogy nem is ez az egyetlen aggályosság. Hanem a sok-sok ezer érkező – a sportolók, a kísérők, a szurkolók. Jelentős hányaduk mindenképpen koronavírus-sújtotta övezetekből érkezne. Egy ilyen sportviadalt nem lehet szükségállapot hangulatában tartani két hétig.

Ha egészségi szempontból a sportolók zöme (remélhetőleg mindegyikük) ott is lehetne Tokióban, a felkészülésük már most, sőt már hetek óta nem az igazi. Hivatalos nyilatkozatok több tagország nemzeti olimpiai bizottságától is naponta érkeznek (magyartól, romántól is), hogy a részvételi joggal rendelkező sportolók úgy készülnek, lesz olimpia, míg mások a hátralévő selejtezőkre összpontosítanak. Ez jó. De vajon mi jár a sportolók fejében, lelkében? Hogy lehet a kemény, pontos, módszertanilag centikre, másodpercekre kidolgozott edzésprogramot meggyőződéssel naponta végigcsinálni, ha állandóan kipattannak a bizonytalanság szikrái?

Lehet, hogy egy biztonsági halasztási döntés jót tenne, jót tett volna mindenkinek. A szamuráj-fegyelmezettség hagyományából táplálkozó japán dac egyelőre nem enged az elodázás javaslatának. Van ebben valami bámulatos, valami csodálni való. Csak éppen legyen jó, legyen happy end a vége! Szurkoljunk érte!