Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mikor ezt írom, még nem tudni a végeredményét a 2019-es romániai europarlamenti választásoknak. Jóslatokba pedig – bélből vagy kártyából – nem bocsátkoznék, viszont egy tanulságra felhívnám a figyelmét az olvasóknak.
Az már most is látszik, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta az európai választók magatartásában beállt változáshoz, trendhez igazodva immár a romániai választók is nagyobb arányban járulnak az urnákhoz a jelentőségében korábban másodlagosnak, tét nélkülinek számító (legalábbis másodlagos a nemzeti parlamenti vokshoz képest) európai demokratikus megmérettetésen. De még mielőtt félreértenénk a növekvő részvételi trendet, szögezzük le: nem annak a folyamatnak vagyunk a tanúi, hogy az elhúzódó válság hatására belelkesültek volna a román nemzeti pártok és választópolgáraik az európai államszervezés föderatív eszméjétől, netán a szubszidiaritásétól, hogy munkaidőben is a népszuverenitásról vitatkozzanak.
Dehogyis. Romániában továbbra is Klaus Iohannisról és Dragneáról szól a racionálisnak nem nevezhető, érzelmi alapú, kollektív eszmecsere. Nem Európa gondolata, hanem a belpolitikai indulatok hajtották és fűtötték a nemzeti keretekben tartott EP-álasztásokat. Vagyis a válság kiváltotta társadalmi feszültségektől megbolydult belpolitikai színtéren a versengő pártok, régi és új szereplők az europarlamenti választásokban is megtalálták a lehetőséget és az alkalmat arra, hogy felülkerekedjenek egymáson, ki konszolidációt, ki pozícióinak erősítését remélve. Ahogy Európában mindenütt.
Csakhogy Romániában tematikailag szinte kizárólag a belpolitika dominált. Szinte szó sem esett az uniót érintő kihívásokról. A kampány alatt mindenik párt a már megszokott belpolitikai mátrixban mozgósított – hazai pályán hasznosítható és értelmezhető trófeát remélve.
Iohannis rászervezte a népszavazást május 26-ra, az ellenzék és saját potenciális szavazótáborát mozgósítandó. Csapatépítés az év végi elnökválasztásra. Majd kiderül, bírják-e addig szusszal a felek, de hogy így a kampány a román választópolgárt nem vitte közelebb az európai események megértéséhez, az holtbiztos.
Pozsony János