Kell-e román érettségi?

A gyermeknek nem érdeke tanulni – ezt maguk jól jegyezzék meg. Amire rájön, hogy talán mégsem volna fölösleges tudni valamit, az rendszerint késő. A maguk feladata, hogy elérjék, hogy a nebuló tanuljon – mondta jó harminc esztendővel ezelőtt zseniális pedagógiatanárunk. Hozzátette: recept nincs, van olyan gyerek, akivel kedves kell lenni, van olyan, akire rá kell ripakodni, van, aki a gyenge jegyektől fél, van, akit egy kicsit jobb jeggyel lehet ambicionálni, maguknak kell kiválasztaniuk a módszert, hisz a cél az, hogy a diák versenyhelyzetben, nem csak az iskolában, hanem az életben is megállja a helyét.

Miért mondom mindezt? Mert teljesen elhibázottnak tartom az MPP kezdeményezését, hogy töröljék el a román érettségit a magyar gyerekeknek. Több évtizedes pedagógiai tapasztalattal nem hiszek abban, hogy ha eltűnik az a „fenyegetés”, hogy esetleg megbukik az érettségin, akkor „jókedvében” megtanul a gyerek románul. Mert amellett nehéz érvet felhozni, hogy nem kell tudni románul.

Hogy rossz a módszer, amivel tanítják az iskolában a románt, az igaz. Ezt támasztja alá az is, hogy a románból „haldokló” gyerekek egy része simán veszi a román érettséginél sokkal nehezebb középfokú angolnyelvvizsgát. Hogy eggyel több vizsgájuk van? Így jártak! Nem a vizsgát kellene törölni, hanem elismerni, hogy ezeknek a fiataloknak plusz képességeik vannak, és elérni azt, hogy civilizált országok gyakorlatához hasonlatosan, például önkormányzatnál és más állami intézményben ezt pluszban fizessék meg. A plusz tudás jobb elhelyezkedési lehetőségeket biztosít a turizmusban, a kereskedelemben és mindenütt, ahol a nyelvismeret számít.

Túl azon, hogy adtunk egy magyarellenességre könnyen kiforgatható kampánytémát a román pártoknak, szerencsétlennek tűnik a diszkriminációra való hivatkozás is. Ha ugyanis ők azon kezdnek aggódni, hogy szegény magyar gyerekeknek több vizsgájuk van, akkor még véletlenül sem a román, hanem a magyar vizsgát fogják kivenni az érettségiből…