Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A népszavazás intézményéről régóta vita zajlik. A gond onnan ered, hogy a néphatalom gyakorlási módját illetően legalább kétféle értelmezés verseng egymással. Egyikük, mely helyesli a népszavazás helyét és szerepét, leginkább az ókori demokráciákban működő népgyűlésekre hivatkozik, ahol a piactéren összesereglett polgárok közvetlen módon, maguk gyakorolták a közhatalmat, és döntöttek a polisz, a városállam kardinális kérdéseiről. Ennek az eljárásnak az előnye az így születő politikai döntéseket övező széles társadalmi felhatalmazás, legitimitás, a polgárok aktív részvétele. Ezért is nevezik részvételi vagy közvetlen demokráciának ezt a modellt. Legközelebbi rokona Svájc, ahol a polgárok évente több, a legkülönbözőbb kérdéseket érintő ügydöntő népszavazást is lezavarnak.
A második forma, a képviseleti demokrácia kialakulásához nagyban hozzájárult az a történelmi tapasztalat, hogy a népuralom a népnek hízelgő, de a törvény és a rend ellen lázadó despoták felemelkedéséhez, végső soron zsarnoksághoz, a demokrácia teljes bukásához vezet.
Ezért épülnek a modern demokráciák a képviseleti elvre, vagyis korlátozzák a nép közvetlen hatalomgyakorlását. Azt csak időszakosan, a választások alkalmával engedélyezik – mondjuk négyévente. Azon túl a nép már nem közvetlenül, hanem az általa kiválasztott delegáltak közgyűlésein (parlamenten) keresztül gyakorolja a hatalmát. Vagyis a döntés jogát és a felelősséget átruházzák a politikában jártas és felkészült rétegre, akik lelkiismeretüket, legjobb tudásukat, vagy éppen a politika önálló logikáját szem előtt tartva döntenek az állam és a társadalom békéjéhez nélkülözhetetlen törvényekről és jogokról. Ez nem jelenti azt, hogy bármit megtehetnek, hiszen egyrészt vissza-, másrészt pedig felelősségre vonhatóak.
Napjainkban a közvetlen demokrácia a népszavazás által újból elfogadottá vált, és a két modell keveredik. Nem biztos, hogy a demokrácia előnyére. A közvetlen demokráciát már a politikatudomány ősatyjának számító Arisztotelész is elutasította. De az USA alapítói is hasonlóképpen gondolkodtak, mikor demokráciájukból teljesen mellőzték a népszavazás intézményét. Tán ideje ezt Romániának is megfontolnia.