Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tulipános kertem lesz. Ez nem csak álom, távoli-jövőbeni terv, elképzelés, vágyakozás, hanem maga a rémisztő valóság. Méretes bokrokban bimbóznak végig a kerítés mellett, az ablak alatt, ahonnan nemrég hóvirágokat gyűjtöttünk (pszt!). Nő létemre nem vagyok igazán virágkedvelő. Van egy-két rózsacsokor, ami merőben megváltoztatta az életem, illetve örömmel tölt el, ha tavasszal megtölthetem a vázáimat, de alapvetően jobban vonzódom a művirágokhoz, akármennyire ciki is. Egész évben tündököl, vizet, na meg főleg gondozást nem igényel, csupán a port kell a karácsonyi és húsvéti nagytakarítás alkalmával lefújni róla, téli időszakra esetleg levenni az ablakpárkányról, hogy mégse mondja a szomszéd, amit ilyen esetben mondana.
Viszont a tulipán. Az olyan, mint a reggeli tejhabos kávé, amibe kótyagosan beleejtünk egy kocka csokoládét, hogy aztán menjünk is lemosni a felfröccsenő tejcseppeket. A tulipán sejteti az indulást, a kezdetet, a frissességet. Az a virág, aminek nyílásakor valóban kezdődik a tavasz, és ha szerencsénk van, elrejthetjük már a bakancsot a szekrény alján. De tudjuk mindannyian, mikor a legjobb a tejhabos kávé is. Ha más készíti.
Nem tudom még, milyen színben pompázik majd a kertecském, ha kinyílnak a tulipánok. Ahogyan ők sem sejtik még, hogy gazdájuk kiléte megváltozott tavaly óta. Aki gondosan elültette a hagymákat, kiásta, következő idényig a kamrába rejtette, majd visszaültette, ő már nincs itt. Helyét egy lány vette át, aki falun nőtt fel, de városi. Aki az ablakból nézte, mikor nagymamája a virágoskertet gondozta, akinek kapa nemigen járt a kezében soha. Itt vagyok én, örömtől és félelemtől teli, ahogyan csodálom a bimbókat. Én, aki egy kaktuszt is képes megölni, melynek címkéjén az áll nagybetűvel: kezdőkön sem fog ki.
Állok a kapával a kertben. Látom, hogy van gyom, csak nem tudom, melyik az. Alig várom, hogy levághassam a virágokat, és vázába tegyem a kandalló tetejére, de fogalmam sincs, addig is mire van szükségük.
Jaj, kicsi tulipánjaim, komolyan gondoljátok ti ezt?
Az UDMR-s tulipám már vagy 32 éve minden évszakban virágzik!