Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A román nacionalizmus nem merül ki és nem egyenlő a kisebbség- és a magyarellenességgel, Székelyföld kapcsán azonban – a román politikusok nemzetieskedő megnyilvánulásait olvasva – sokszor emberpróbáló feladat megkülönböztetni egyik jelenséget a másiktól. Az utóbbi időben legalábbis sűrűbbé váltak az átfedések, hogy már tisztán gazdasági kérdésekben is ezt tapasztalni. Hogy csak kettőt említsünk: Ludovic Orban pártelnököt Székelyföld gazdaságfejlesztéséről kérdezték, mire az az etnikai arányok megváltoztatásáról kezdett értekezni; az AUR pedig a magyar kormány által kiépített kisebbségtámogatási rendszert tálalja idegen állam befolyásszerzési fedőakciójaként a sajtóban.
Pedig az européer „jó Orban” igazán tudhatná, hogy az általa felvázolt, betelepítéssel zanzásított gazdasági felzárkóztatás a civilizált Európában már „pü-pü, nem járja!”, és a rosszemlékű cseausiszta–nacionálkomcsi iparfejlesztési modellt azóta nemzetközi egyezmények tiltják. Amelyekhez Románia is csatlakozott, vagyis a pártelnök úr nyilatkozata saját országa érdekeit sérti, mikor az szembe kerül Bukarestnek a kisebbségvédelem terén tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival, nevezetesen az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995-ben kelt Keretegyezménnyel, melynek 16. cikkelye kerek-perec kinyilatkoztatja: „A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják (…).” Orban úr: Székelyföldre ráfér a gazdaságfejlesztés, de az arról való közgondolkodást éppen ideje lenne megszabadítani a román nacionalizmus ördögétől, a magyar- és kisebbségellenességtől.
Az AUR-os nyilatkozat a székelyföldi magyar támogatáspolitikát támadja – és hasonló bűnbe esik – a román állam részéről 30 éve késlekedő, így részben (!) a magyar állam által átvállalt közpolitikákat a román fél nemzeti és szuverenitás sérelmeként értelmezi. A nemzetek közötti együttélést tehát kizárólag nulla összegű játékként tudják elképzelni, ahol lehetetlen, hogy mindkét fél jól jár, hogy a magyar és román nemzeti és gazdasági érdek közös pontban találkozhatna. Pedig Székelyföldet mintha éppen erre teremtették volna.
Pozsony János Csaba
Naiv tetszik lenni! A romákok mindent aláírnak, de semmit se tartanak be. Amíg melegvelvonulásokat rendezgetnek Bukarestben, addig az emberi jogokért, s a jogállamiságért aggódó juniót nem érdeklik a székelyföldi öslakosok sorsa.