Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A romániai kisebbségvédelem legüdébb színfoltja – minden kétséget kizáróan – a Kovászna, Hargita, és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. Félre ne értsék, nincs abban semmi kivetnivaló, ha a nemzetiidentitás-alapú közösségi szolidaritás némelyekben felelősségérzetettel és cselekvési vággyal ötvöződik, sőt. Lásd: erdélyi magyarok. Abban sem, ha ebből politikai és társadalmi programot gyúrnak, sőt. Lásd: erdélyi magyarok. Mindez a köz ügye iránti érzékenység, a tiszteletre méltó polgári erény megnyilvánulása. És mi más, ha nem ez a demokráciák újra és újra megújulni tudó, kimeríthetetlen erőforrása, kovásza és felhajtóereje.
Az is tiszteletre méltó, és üdvözlendő, hogy az ortodox egyház és az országos román pártokon kívül egy önmeghatározásában, hivatástudatában is lokális kötődésű, román identitású érdekképviseleti igénnyel fellépő szervezet bont szárnyat Székelyföldön (sajátos nyelvi pragmatizmusukkal szólva: Hargita, Kovászna és Maros megyékben). Itt is adott az erdélyi magyar párhuzam, gondoljunk csak az RMDSZ-re vagy a többi magyar politikai szervezetre. Így az is érthető lenne, ha netán valamikor a jövőben ez a szervezet – a politikai fórum és a kulturális lobbi-szervezeti formát kinőve – a választott képviseleti szerepkört is megpályázná.
Az viszont különös, hogy a szervezet egzisztenciális síkon is az erdélyi magyar léthelyzettel azonosul. Csak így magyarázható az a fura helyzet, hogy a helyi román közösségre nemzeti kisebbségként eszmél rá. A nemzetállam kebelében! És ezt a víziót tolmácsolják a közvélemény felé is. Érdemes beleolvasni az udvarhelyi nyilatkozatba: a fórum kommunikációja és érvei egyértelműen a kisebbségvédelmi politizálást idézik; ennek szellemében nyilván meg is fogalmázzák, hogy nem a magyar, hanem a román identitás szorul védelemre.
Jó humorérzékkel olvasva egy szellemes paródiának tűnhet, aminek egyetlen pozitív kisebbségvédelmi hozadéka, hogy a helyi kormányhivatalnokok is végre kipróbálhatták magukat a kisebbségvédő szerepben, sőt hitet is tehettek ebbéli meggyőződésük mellett. És így legalább mindenki jól szórakozik.