Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Kovásznán is javában zajlik a turistaszezon. A város tele fürdővendégekkel, főleg azokkal, akik kezelési jeggyel érkeznek a városba, azonban hiába van üdülőjegyük, jó modort, azt nem kaptak melléje, pedig nem ártott volna.
Azon fajta idős emberekről – szomorú, de való – beszélek – tisztelet a kivételnek! –, akik a legnagyobb nyugodtsággal ülnek a parkban, közbe szanaszét köpködik a szotyolát. Olyasfajta turisták, akik, ha mondjuk, tisztességes sorban állsz a Profiban, hirtelen bevágódnak eléd és mások elé, mert ők sietnek, gondolom, kezelésre. Legalább öt alkalommal tapasztaltam meg ezt, sőt olyan is előfordult, hogy egyikük még hangsúlyozta is, hogy ő tanárnő volt Bukarestbe, kérem, s mint ilyenre, rá nem érvényes a sorban állás szabálya.
Ugyanezek a vendégek azok, akik a városban levő vendéglőket birtokba veszik, ami gazdaságilag serkentőleg hat a fejlődésre, szó se róla, mert növeli kis városunk vendéglátóinak bevételét, azonban bosszantó, hogy ott is úgy viselkednek, mintha kizárólag csak ők maguk lennének a helyiségben. Amikor nyárikertben ülnek, senkitől sem zavartatva köpködik a slejmet, ki az udvar közepére, miközben más vendégek épp enni próbálnának.
Nem beszélve arról, hogy nagyon idegesek, ha netán a busz nem indul azonnal vissza az állomásról a városba! Hőbörögnek, hogy mi van, miért állunk, miért nem megyünk, ők otthon nem ehhez vannak szokva; pedig ki van függesztve a menetrend, s tudhatnák, hogy egyes járatoknál a busz bevárja a másik vonatot is.
Szóval vannak a turistának ezen fajtái, akik bár hasznot hoznak a városnak, mégsem keverhetőek össze azokkal, akik egy hétvégére keresik fel fürdővárosunkat, és ezeket már messziről ki lehet szúrni, mert úgy viselkednek, mintha mindnyájan Teleormanból érkeztek volna.
Szőcs Gábor, Kovászna