Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ne feledjük, midőn 1990-ben az SZDSZ puccsszerűen, a taxisblokádot meglovagolva akart hatalomra kerülni, a Fidesz ezt elítélte, s azt is, hogy amikor az SZDSZ kihozta a politikai karanténból a kommunista utódpártot, az MSZP-t, a Fidesz nem állt mellé, sőt, a manővert minden erejével akadályozni igyekezett.
Az idei Tusványoson, a fő napon mind Tőkés László, mind Orbán Viktor visszatért az utóbbi évek legnagyobb visszhangot kiváltott kifejezéseire, s mindketten következetesen kiálltak eredeti álláspontjuk mellett. Tőkés László többek között a védőhatalmi státusról szólt ismét, Orbán Viktor pedig az illiberális demokráciáról, rámutatva széles politikatörténeti kontextusban, hogy nem kell félni a szavaktól, és hogy a demokrácia előbb volt keresztény, mint liberális.
Az ellenzéki sajtó persze nem spórolt a minősítgetéssel, de ezen nincs mit csodálkozni, érvek híján gyalázkodnak, ezt teszik az első Orbán-kormány hivatalba lépése óta, sőt, valójában a Fidesz vonatkozásában 1993 óta, amikoris a párt bevette a jobbkanyart.
A szilárd történelemfilozófiai és eszmetörténeti pilléreken nyugvó beszédében a kormányfő értékelte, korszakolta a magunk mögött hagyott harminc évet, rámutatva arra is, hogy mekkora sorsadomány, hogy az általa nem minősített SZDSZ-el ellentétben az ő nemzedékének megadatott, hogy részt vegyen a magyar sors formálásában. Orbán nem tért ki a miértekre, a krónikás megteheti. Az SZDSZ kudarca szorosan összefügg e párt mélységes nemzetellenességével, és minden magyar közösségi érdeket nyíltan szabotáló politikájával.
A kulcskérdést a miniszterelnök beszéde végén tette fel: lehetséges-e, hogy Magyarország „sikeresen elutasítsa a migrációt, hogy védelem alá helyezze a családokat, hogy megvédje a keresztény kultúráját, hogy nemzetegyesítést és nemzetépítést hirdessen, s hogy megteremtse a keresztény szabadság rendjét?”
Megadta a választ is: igen, lehetséges, csak bízni kell magunkban és nem félni.