Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Felszisszentek az erdélyi városok polgármesterei a személyi jövedelemadó hathatós csökkentése okán, mert amint szószólójuk, Nicolae Robu temesvári fő városatya is mondotta: ezzel a településeken maradt összeget kisebbítik, és az eddiginél is jobban függővé teszik őket a bukaresti leosztástól. Pedig nem egy nagymérvű beruházáshoz most szükség lenne a pénzre. Azt is megemlítette, megértik, ha a déli és keleti megyéket, tehát a régi Regátot még mindig segíteni kell, de ha, mint azt az elmúlt száz esztendőben tették, újból „halat adnak nekik, és nem halászni tanítják meg őket”, továbbra sem változik a helyzet: ezek gazdaságilag gyengék maradnak, az erdélyi megyék pedig nem tudnak fejlődni, Európa többi régióihoz felzárkózni.
Erre felhorkantak a nagynemzeti eszméket melengető románok. Mindjárt a katalánok helyzetével példálóztak, hogy az EU-ban nincs elkülönülés és leválás, a nemzeti állam, az szent és sérthetetlen, ahol a gyengébbek támogatása kötelező. Ezzel főleg az erdélyi románokat helyezték kutyaszorítóba, hiszen minden nemzetiség, köztük a magyarság már megszokta a folyamatos kizsákmányolást, hogy ne írjunk gyarmati helyzetet, a többségieket sokáig éppen a román birodalmi törekvések vakították el. Mostanra megunták az állandó szegénységet, jobbra való törekvésük minduntalan elgáncsolását, és ennek mindinkább hangot adnak.
A központosítás suttyomban történő megerősítése, s ezzel a központtól való függőség szorosabbá tétele csak egyik hulláma a román nacionalizmusnak. Úgy erősödnek fel a nagynemzeti hangok, ahogy közeledik Erdély Romániához való annektálásának 100. évfordulója. És ennek a sajátossága, hogy öreg nacik kiöregedésével, kihalásával egy fiatal nemzedék vette át a helyüket.
Markó Béla RMDSZ-exelnök egyik beszélgetésünkkor mondotta, ezektől a fiataloktól, akiknek többsége Nyugatot is megjárta, több világnyelvet ismer, a valóság jobb felmérését, nyitottabb gondolkodást, a legendák lebontását, nyereséges gazdasági ötleteket remélték, de nem jött be. A baj nem az, hogy vannak, akik nagynemzeti felhangokat eregetnek, hanem az, hogy ezeket senki sem teszi a helyükre, sosincs válasz erre a normálisan gondolkodó románok részéről. Hallgatnak, mint a csuka. A csendes többségről nem is beszélhetünk. Őket egy fals, legendákból összetákolt történelemre tanították.