Mi van ecsém, fáj az igazság?
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A baloldal nemcsak politikai háborút vív a jobboldal és a normális gondolkodás ellen, hanem szemantikai (jelentéstani), hermeneutikai (értelmezéstani) és nyelvpolitikai háborút is. Ők igyekeznek megmondani, hogy milyen szavakat használjunk, miként értelmezzük azokat, meddig terjed a szalonképesség határa, miről hogyan kell és lehet beszélni. Ennek jegyében jelölték ki a tabukat is, melyek megsértése a kilencvenes évek első felében szabályos kiátkozással járt, elég csak a tabukra fittyet hányó lényeglátó próféta, Csurka István esetére gondolni. E tabuk lebontása viszont 1996 óta lassan, de módszeresen folyik, mely folyamatban a Fidesz szellemi holdudvara azóta is tevékenyen részt vesz.
A fősodratú sajtóban és a történelemtudományban egyaránt hosszú időn keresztül tabu volt az a kérdés, hogy volt-e köze a trianoni békeparancs elfogadásához a szabadkőművességnek. A tabut a tudományosság világában Drábik János és Raffay Ernő törte meg, a sajtóban pedig a Magyar Nemzet és a lap korábbi munkatársa, Szakács Árpád. A tavalyi vita oly szépen kiterebélyesedett, hogy egész kötetre való írás gyűlt össze a témában.
Ez idő tájt a magyar történelem másik tabusított kérdésében zajlik eszmecsere a legjelentősebb jobboldali sajtóorgánum hasábjain. Moys Zoltán, a Kitörés emléktúra szervezője merte hadrendbe állítani gondolatait e témában, ami sokakat reagálásra késztetett. Következtetése egyértelmű: „senki nem írhatja elő nekünk, hogy egy történelmi eseményt hogyan értékeljünk, ahhoz és annak résztvevőihez hogyan viszonyuljunk. És azt a jogot senki nem veheti el tőlünk, hogy emlékezzünk és hősként emlékezzünk a hazánkért harcoló katonákra. Mert van-e a világon még egy olyan ország, ahol bárki megkérdőjelezheti, hogy egy háborúban a saját hazájáért harcoló és azért meghaló katona hős-e?”
E kérdésben az első tabudöntögető gesztus Cseh Tamásé volt, akinek a „Széna tér” című dala nem tartalmazott semmiféle elhatárolódást a német és magyar katonáktól, csak őszinte együttérzést és megrendülést. E dalt dolgozta fel a felvidéki Kerecsen együttes a minap nyilvánosságra hozott megrendítő videoklipjében.
Higgyünk benne, hogy az igazság és igazságosság utat tör magának mindenkoron.
Mi van ecsém, fáj az igazság?
Be kellene lőni téged az Oltba, Kocsis Karcsi mellé.
Ajvé, ajvé, ajvé, ajvé!Hol vagy ilyenkor, cenzorka? Ez nem gyűlöletbeszéd,az Oltba lövetés?Belső munkatárs szaga van a kommentnek.
takarodj már, alja náci