Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Sokak számára ismert a Schrödinger macskája nevű gondolatkísérlet, amivel a fizikus szemléltetni kívánta a kvantumelmélet furcsa világát, miszerint a valóság eme mikro-fokozatában az elemek meglehetősen furcsán viselkednek, például egyazon pillanatban egyszerre akár több állapotban, hullám vagy részecske tulajdonságokkal is létezhetnek, jól összezavarva a kísérleteket végző szürkeállományt. Ez a bizonytalan helyzet csak a kísérletek hatására szűnik meg, mikor is a megfigyelő módszereihez igazodva, a megfigyelt mikrovilág felveszi a lehetséges állapotok egyikét.
A Schrödinger-paradoxon, ami a kvantumvilág abszurd törvényszerűségeit vetíti ki a fizikai valóságba, röviden úgy szól, hogy egy macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotát. Tegyük a gyanútlan cicát egy olyan dobozba, amibe egy potenciális gyilkos szerkezetet helyezünk: egy Geiger–Müller-számlálót, egy üvegcsébe zárt mérget, egy kalapácsot, valamint egy dózis radioaktív anyagot. A számláló a radioaktív anyag bomlását észlelve beindíthatja a kalapácsot, ami összetöri az üveget, a kiszabaduló méreg pedig elpusztíthatja a macskát. De csak ha beindul a radioaktív bomlás! A bökkenő ugyanis ott van, hogy egy óra alatt, míg a macskát a dobozban tartjuk, az atom ugyanakkora valószínűséggel bomlik le, mint ahogyan nem.
Hogy eldöntsük a kérdést, hogy él-e a macska, vagy pedig elpusztult, ki kell nyitnunk a dobozt. Addig viszont nem tudjuk eldönteni, hogy az milyen – élő vagy holt állapotban létezik-e –, vagyis a logika nyelvén a megfigyelő számára egy fertályóráig a macska egyszerre élő és halott is.
Hasonló jelenség figyelhető meg a román korrupcióellenes harc és a politikai elitek elemi kölcsönhatásában is. A román igazságszolgáltatás figyelmébe került választottak egyfajta kvantumállapotba kerülnek, ahol nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy politikai értelemben élők-e, vagy már holtak? És akárcsak a macska esetében, tulajdonságuk leginkább a dobozt működtető megfigyelőtől, az empirikus kísérletet végző ügyészektől függ. A kérdés így most az, hogy a liberális ALDE elnöke, Tãriceanu élve kerül-e elő a DNA-dobozból a jövő évi elnökválasztásokra?
Pozsony János Csaba