Lefelé a lejtőn

Nagy erőkkel dolgozik a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy „eljátssza” azt a bizalmi hullámot, amely tavaly év közepén – meglehet nem annyira saját tevékenysége, mint inkább a Szociáldemokrata Párt (PSD) folyamatos baklövései miatt – a népszerűségi lista tetejére röpítette a pártot. Indítottak azzal, hogy nyilvánvalóan szembe menve saját korábban hangoztatott elveikkel, egyetlen kormányülésen huszonöt sürgősségi kormányrendeletet próbáltak elfogadni, folytatták azzal, hogy „lekésték a startot” a koronavírus-járvány elleni rendelkezések bevezetésével, mert az alkotmány többrendbeli „megerőszakolásával” előre hozott választásokat akartak keresztülvinni, és befejezve az utóbbi idők tétova, tanácstalan, gyakran egymásnak ellentmondó intézkedéseivel, amelyekkel megpróbálják talpra állítani a vírus által legyengített országot.

Most már kezd semmi sem jó lenni a liberálisoknak. Az alkotmánybíróság, amelyet ők 2016 és 2019 között a parlament „harmadik házává” alakítottak, hisz gyakorlatilag a PSD összes fontos törvényét megóvták, és ennek döntéseit dörgölték a szocialisták orra alá, már nem jó, mert nem szájuk íze szerint hozza a határozatait. De nem jó a Nép Ügyvédje sem, „megfontolatlanul” döntenek a bíróságok, és természetesen használhatatlan a „vörös pestis” által uralt parlament is.

A PNL tehát önként és dalolva belesétált a szocialisták által jó előre kihelyezett és beélesített csapdába. Ahelyett, hogy hagyta volna a PSD kormányát kínlódni beváltatlan ígéreteivel, egy évvel hamarabb magához kellett ragadnia a hatalmat, s most odajutott például, hogy ha nem emeli a nyugdíjakat, és nem duplázza meg a gyermekpénzt, az lesz a gond; ha mindezt megteszi, akkor amiatt lesz óriási nagy bajban.
Pedig igen nagy szüksége lenne ennek az országnak, hogy végre négy évig egy jobboldali párt kormányozzon (már ha a PNL-t egyáltalán jobboldali pártnak lehet nevezni). Sajnos, a liberálisok a legjobb úton vannak afelé, hogy megágyazzanak egy újabb baloldali sikernek