Legnagyobb csalódásaink

Bár sosem gondoltam, hogy „The West is the best”, miként a kilencvenes évek egyik népszerű jelszava hirdette, nemzedékem java mégis az EU-s csatlakozástól remélte a kisebbségi egyenjogúság pár döntő lépésének megtételét, miután az azt megelőző másfél évtized 1990 és 2007 között csalódásnál és pogromveszélynél egyebet alig termett. A diktátorpár kivégzését követően a hatalmi bizonytalanság és manipulációk korában persze az erdélyi magyarság kívánalmai hiúsultak meg az elsők között, miként füstbe ment az országos haladás sok más célja és terve is.

A román hatalmi elit a manipulációk nagymestereinek vezénylete mellett alighanem önmaga becsapásában is jeleskedett, de a tömegek félrevezetésében bizonyult igazán verhetetlennek. Az elmaradt történelmi számonkérés, ha mégoly szűk körre korlátozzák is 1990-ben, lehetővé tette volna bár a demokratizálódás pár alapelvének tisztázását, s az állandóan megújuló kisebbségellenes uszítások méregfogát is ki lehetett volna húzni, hiszen közvetlenül a váltást követő hetekben meglett volna erre a közhangulat fogékonysága is.

No de ha 1989-re az illúziók elvesztésének nyitányaként emlékezünk, akkor három évtized távlatában a kisebbségek kollektív céljairól csak mint megcsúfoltakról beszélhetünk. Az előfeltevés, mely egy csúfos kudarc után azzal hitegetett, hogy az EU-s csatlakozás után kialakul majd egy problémamegoldásra kedvezőbb légkör és erőtér, merő balítéletnek bizonyult, mára az, amit érdekérvényesítésnek nevezünk, nem egyéb, mint a polgármestereink pár igényének bukaresti kielégítése és képviselete. Brüsszel pedig zárójelbe tette az egész kérdéskört, neki a nemi kisebbségek fontosabbak. Pillanatnyilag a nemzeti eszmekör egésze neoliberálisak adta bélyeget visel, ami az asszimilációs nyomásnak ad szabad kezet. Erre/ezért vártunk?

A napokban a Bolyai Kezdeményező Bizottságról olvasva látom, hogy kudarcelemzéssel jutottak arra a következtetésre, a rendszerváltást elmulasztottuk joggyarapításra fordítani, s ezért a várható EU-s belépést kívánták kiaknázni e célra 2005-től kezdődően. Az RMDSZ más állásponton volt, s tévedésének súlyosságát máig sem mértük fel.