Létünk védelmében

A szabadság birtoklása nem csak a születésünk révén megszerzett alapvető jogunk, hanem egyben legnagyobb kincsünk is, amelynek elvesztése emberi mivoltunk megélésétől és gyakorlásától foszt meg minket. Éppen ezért létezni elnyomottként, akaratunk érvényesítése és elképzeléseink megvalósítása nélkül is lehet ugyan, de nem érdemes. És ez a megállapítás a nemzetek esetében hatványozottan igaz.
Nem véletlen tehát, hogy a szabadságvágy 1956-ban is egységbe kovácsolta a magyarországiakat, akik erejüket ekképpen megsokszorozva feszültek neki az önkényuralomnak. Oly halált megvető elszántsággal, hogy következtében megrepedtek, majd leomlottak a zsarnokság örökkévalónak hazudott és hitt falai. Romjaikból pedig felépültek a nemzet és haza függetlenségéért vívott harc barikádjai.
Erre a nagyszerű és jövőt formáló történelmi pillanatra emlékezünk és emlékeztetünk minden esztendő október 23-án. Ezt azonban nem csak a nemzetért és hazáért vérüket, valamint életüket adó hősök iránti kegyelet lerovásaként, hanem a példaállítás szándékával is tesszük. Mert más módon ugyan, de napjainkban is szükség van a bátor kiállásra és önfeláldozásra. Hiszen hőn óhajtott, kiontott vérünkkel megszerzett szabadságunk, valamint függetlenségünk és önazonosságunk ismét veszélybe került. A gúnyhatárokon innen és túl egyaránt. Ott ugyanis júdásaink árusítják ezeket ki, míg itt a hatalom pribékjei akarják örökre megvonni tőlünk. Gondoljunk csak a Magyarországra zúdított, belső bugyrokból is táplált rágalomáradatra, illetve az erdélyi magyarság ellen Bukarestből irányított gyűlölethadjáratra.
Minderre azonban nem kétségbeesés- és kilátástalanság-keltéssel, hanem a veszélyforrások azonosítása és számbavétele szándékával figyelmeztetünk. Ez viszont csak szükséges, de nem elégséges feltétele a felszámolásuknak. A létünkre törő sötét erőket ugyanis a múlt tanúsága szerint csak közös erőfeszítéssel, bátor kiállással, illetve áldozatok árán lehet megfékezni és térdre kényszeríteni. Amint azt eleink 1956 októberének dicsőséges napjaiban tették. <<