Keressük a fényt!
Egy több évezredes emberi tapasztalatot foglalt tömör mondatba a Könyvek Könyve, mis...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Aki utána böngészget, az könnyen megtudhatja, hogy a 19. század közepétől, de talán már korábbi koroktól szinte nem született olyan világra szóló felfedezés, amelyhez valami köze ne lett volna valamelyik magyar vagy magyar származású felfedezőnek. Hosszú listát nézegetek, amelyen feltüntetve sorakoznak igen jelentős felfedezések, mindegyik magyar névhez kötődik, s egyik-másik nélkül el sem tudnánk képzelni mai életünket. Az 1825-ben létrejött Tudományos Akadémia ege alatt rendre születtek rendkívül fontos megoldások az élet minden területére, így a tudományos élet Európa élvonalába ugrott.
A történetet tudjuk. Széchenyi István jelentős anyagi támogatása nyomán új intézmény született az akkor még Pozsonyban székelő és ülésező országgyűlés döntése nyomán, az országgyűlési rendek nem állítottak akadályt a javaslat véghezvitele előtt. Ennek emlékére a Magyar Tudósok Világtalálkozója (ilyen is van!) 1996-ban a magyar tudomány napjává nyilvánította november 3-át, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. És van, amire büszke legyen a magyar tudományosság!
Olvastam például, hogy a lakosság számarányához viszonyított sorrendben Svédország után a magyarság büszkélkedhet a legtöbb Nobel-díjas tudóssal: e számítás szerint minden nyolcszáz ezer svédre jut egy Nobel-díjas, a magyaroknál pedig minden nyolcszázhúszezerre. Hadd említsük meg, hogy összesen tizenhét olyan Nobel-díjasról tudunk, akik magyarok vagy magyar felmenőkkel rendelkeznek, tehát magyar kötődésűek. Közülük ketten Magyarországon éltek, alkottak, heten Magyarországon születtek, itt iskoláztak, de emigrációban lettek díjazottak. Hatan Magyarországon születtek, s az egyik szülő legalább magyar, ketten pedig külföldön születtek, de nagyszüleik révén kapcsolódnak a magyarsághoz. Tehát van, amiért novemberben megünnepeljük a magyar tudomány napját!