Magyarellenes intézkedések

Sajnos, nem vettük komolyan a szélsőséges román szervezetek és hangadóik már néhány éve tartó riogatását, miszerint Magyarország Erdély felvásárlásába fogott. Annak ellenére sem, hogy már tudnunk kéne, a rémhírterjesztés a román titkosszolgálatok által irányított magyarellenes diverzió részét képezi.
Nagy hiba volt, ami a magyarországi beruházások nyílt, immár államfői és miniszterelnöki szinten történő rosszallásához vezetett. Ennek egyik következményeként a bánffyhunyadi tanács visszautasította a magyar óvodának otthont nyújtó épület ingyenes használatba vételét. Nagyváradon pedig egy minisztériumi bizottság megakadályozta a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatának a református egyház tulajdonában lévő ingatlanban való bérmentes működését. Az első esetben hátrányos megkülönböztetésre, a másodikban nemzeti alapon történő elkülönítésre hivatkoztak.

Ne legyenek illúzióink, ezek a megalapozatlan, rosszindulatú vádak csak a kezdetét jelentik az erdélyi magyarokat beruházások terén is sújtó lépéseknek, és szervesen illeszkednek a nemzeti önazonosságunk megőrzését gátolni hívatott intézkedések sorába. Éppen ezért az álláspontunkat erősítő jogi háttérre támaszkodva, nyomatékosan tiltakozni kell ellenük. Ez viszont nem csupán a magyar diplomácia kötelessége, hanem a minket Romániában képviselő politikai alakulatoké és civil szervezeteké is.

Rá kell mutatni a magyarországi támogatások rendeltetését ellehetetlenítő bukaresti elvárások képtelen és az Európai Unió (EU) szellemiségével, szabályzatával szembemenő voltára. Hiszen az EU éppen a szabad mozgás és tőkeáramlás biztosítása érdekében jött létre.

Ugyanakkor Klaus Iohannis államfőt emlékeztetni kell, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum által 2008-ban Saxonia–Transilvania elnevezéssel létrehozott alapítvány előírása kimondja, Németország költségvetéséből származó pénzügyi forrásait a romániai német kisebbség megsegítésére fordítják. A haszonélvezői csak akkor lehetnek más nemzetiségűek, ha szoros kapcsolatban állnak a helyi német kisebbséggel, és Brassó, Beszterce-Naszód, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros és Szeben megyei illetékességűek, vagy jogi személyként ezek valamelyikébe vannak bejegyezve.

Ez nem diszkrimináció?