Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Minthogy Mária országa és népe vagyunk, nem tekinthetjük véletlennek, hogy akár tenyérnyi kistérségekben is – mint amilyen Felső-Háromszék – a Szűzanya tiszteletéről tanúskodó újabb és újabb események történnek. Az idei nyárra ilyen tekintetben mindenképpen hivatkozhatunk. Így augusztus elején Esztelneken – ahogy Orbán Balázs emlegette –, Szentföld egykori központjában több száz hívő előtt tartottak szentmisét, megáldva az Esztelneki Madonna szobrának a másolatát, amely az 1980-ban épült kolostortemplomban került ezúttal méltó helyre. Eredetijét, a csíksomlyói kegyszobor mintájára 1750-ben készült Mária-szobrot ma a futásfalvi templomban láthatjuk. Odakerüléséről P. Benedek Fidél (1907–1979) rendtörténész úgy vélekedett, hogy ez az 1921-es tűzvész előtt történt, az egyházközség krónikájában (historia domus) viszont azt jegyezték fel, hogy túlélte a tűzvészt, s csak az 1930-as években került mai helyére az eredeti alkotás. A fából készült, 180 cm magas szobor az Istenanyát ábrázolja, fején ékes koronával, jobbjában jogarral, bal karján pedig a kis Jézussal, aki ugyancsak koronát visel.
Egy másik figyelmet érdemlő esemény Imecsfalvára szólította július végén az érdeklődőket, ahol szobrot szenteltek a Szűzanyának. Tudatos és bölcs döntés volt ez is, hiszen a falu templombúcsúja az Istenanyához, éspedig Kisboldogasszony napjához kötődik. A kis falu mezőre vezető fő utcájának a torkolatában, távol az országút zajától, szépen kialakított terecske közepén emeltek talapzatra egy Medjugoréból hozott hófehér Mária-szobrot. Jól illik a falusi környezetbe. A szobor körül rendezett porták vannak, közelben játszótér, de mögötte szélesre nyílik a tér, már látható a határ, illetve a távoli hegyek, s érzékelni lehet a természet s az ég közelségét. Mondhatom, a szépen megformált alak édesanyaként tartja szemmel a hazaérkezőket, illetve összegyűjti, magához vonzza a közelben lakókat, alkalmanként pedig – remélni merem – a falu lakosságát. Találkozó- és imahely alakult ki a szobor felállításának köszönhetően, közösségi tér képződött az Ő képi jelenlétének köszönhetően.
Mária mennybevétele és születése, azaz Nagy- és Kisboldogasszony napja között vagyunk, s ilyenkor éreznünk kell még inkább, mennyire szükségünk van égi Édesanyánk pártfogására…