Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kolozsvári vasutascsapat (KVSC-ként alakult 1907-ben) balhátvéd posztján mindig kiváló labdarúgó játszott, szinte kibérelték azt. Az erdélyi Román János, az uruguayi Alvaro Pereira és most a portugál/román Mario Camora. Ez utóbbit több ismert csapat is hívta, de ő maradt a CFR-nél. Még akkor is, amikor a csapatnál fizetéseket kellett csökkenteni, ugyanakkor – a vezetőség vétkeinek következtében – a klub fizetésképtelenné vált.
Végül kilábaltak a hullámvölgyből, új vezetőség (Ioan Varga) és új edző (Dan Petrescu) került az egyesület élére, a Kolozsvári CFR elkezdett újból bajnokságokat nyerni, mégpedig háromszor egymás után, Mario Camora vezényletével. Százötvenszer viselte a kapitányi karszalagot, és olyan remekül tette a dolgát, hogy többen sóhajtoztak: kár, hogy nem román.
Az évek óta Kolozsváron játszó Camora Erdélybe nősült, gyerekei születtek, ezért kérte a román állampolgárságot. Idén, év elején meg is kapta. A román nemzeti tizenegy előtt nehéz mérkőzések álltak és állnak, Mirel Rădoi szövetségi kapitány joggal gondolhatta, hogy foglalkoztatni kéne a Romániában játszó legjobb balhátvédet. Ekkor megszólalt a szurkolósereg egy része, hogy ne tegye. Azok kiáltoztak a leghangosabban, akik a sepsieket is állandóan ki akarják kergetni az országból. Nekik csak „zöld”, vagyis színtiszta román játékosokból állhat a csapat. Még erdélyi magyarokat sem szeretnének benne látni.
Mint ismert, a román labdarúgás hajnalán a válogatottban csak egy román játékos szerepelt. Később a magyarok nevét románosították, majd be-bekerültek olyanok is, mint Bölöni László, Selymes Tibor, Krizsán Zoltán… Most eljött az ideje, hogy a románná vált portugál is játsszon. Mert manapság külföldön született is behívót kaphat egy-egy nemzeti válogatottba, ha megérdemli. És ha a szurkolók hagyják.
Kíváncsi vagyok, hogy Gheorghe Hagit, aki – úgy néz ki – magyar labdarúgókat fog nevelni, hogyan fújogatják, milyen rigmusokat kiabálnak majd be neki. Mert manapság mind a labdarúgóképzés, mind a -foglalkoztatás határokat túllépő tevékenység. Aki ezt nem érti meg, lemarad. Lám, a németeknél, franciáknál, spanyoloknál, portugáloknál, de még a magyaroknál is játszott színes bőrű. És amint keverednek a népek, mind többen és többen lesznek.