Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mivel az autonómiatervezet újbóli felbukkanásával mind többen veszik elő, hogy a valahai Magyar Autonóm Tartományt (MAT) sztálini nyomásra hozták létre, eszembe jut, Fazekas János milyen dühös lett ennek hallatán. „Sztálin – mondta a ’89-es fordulat után, egyik beszélgetésünkkor az idős politikus – már a két világháború között utálta a magyarokat, mert Buharinnal végbement agrárkérdésbeli vitájában nem vele tartottak.” Annyi bizonyos, hogy az egész magyar emigrációt Kun Bélástól, Köblös Elekestől felszámoltatta, és kivégeztette vagy börtönbe záratta őket. Az is köztudott, hogy a lengyeleknek, cseheknek, románoknak a második világégés vége felé megengedte, hogy a hadifoglyokból zászlóaljakat szervezzenek Hitler ellen, a magyaroknak azonban nem, mert nem bízott bennük. Kicsi a valószínűsége, hogy néhány év alatt megváltoztatta volna a véleményét.
Fazekas szerint a nemzetközi helyzet alakult úgy, hogy a székelyek kérhették az autonóm tartományt. És kérték is. Az országnak, mint annyiszor a történelemben, akkor is rossz híre volt a világban. Letartóztatták a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) teljes vezérkarát, hadilábon álltak a demokráciával, a gazdasági gondok meg sokasodtak, az ENSZ-be pedig ezek miatt nem vették fel Romániát. Kellett egy gyors intézkedés, amely piros pontot hozott a világ szemében. Ez volt a MAT létrehozása. Persze, hogy erre a szovjet tanácsadóknak is rá kellett bólintaniuk!
A MAT lényegében Székelyföldet ölelte fel. Ezt akarták hígítani, hiszen ellenállt a beolvasztási politikának. Előbb a tartomány déli felét ragasztották az akkori Sztálin megyéhez, mondván, innen úgyis sokan járnak Brassóba dolgozni. A fenti részt az ’56-os magyarországi események után elnevezték Maros–Magyar Autonóm Tartománynak, s hozzácsapták a román többségű Sármás, Ludas és Dicső rajonokat. Így választották le a székelység egyharmadát, és lett a MAT-nak jelentős számú román lakosa.
Ezek után már csak idő kérdése volt a teljes felszámolás. Annyi bizonyos, egy ilyen adminisztratív területet csak újabb nemzetközi nyomásra lehetne visszaszervezni. De addig is maradt a tanulság: amit egyszer az erdélyi magyarság megszerzett, azt ne engedje ki a keze közül. Mennyire könnyebb lenne egy már létező MAT-ot megtölteni új tartalommal!