Megérett az idő az összefogásra

Elég sokat írtak, és még fognak írni a két erdélyi magyar minipárt összeborulásáról. Pár éve néhány elégedetlen, nagyobb pozícióra vágyó politikus kimasírozott az akkor még egyetlen, a romániai magyarságot képviselő szervezetből. Úgy gondolták, tömeges átvándorlás lesz az újonnan megalakult pártba. Úgy gondolták, ők lesznek azok, akik megoldják a romániai magyarok megoldhatatlan gondjait.

Ebből az elképzelésből aztán az égvilágon semmi nem valósult meg, sőt jónéhány, még náluk is elégedetlenebb politikus alapított egy ennél is magatehetetlenebb pártocskát, gondolván, ők lesznek a romániai magyarok megmentői. Az eredményt mindenki ismeri: több, mint lesújtó.

Ezen évek során bebizonyosodott, hogy a magyarság képviselete feldarabolva majdnem semmire nem képes. Bármely általunk előterjesztett, javasolt problémára a többségi nemzetet képviselők rá se hederítnek, sőt szennyezett levegőnek néznek bennünket.

Úgy látszik, jobb belátásra kényszerült a két minipárt, és egyesült. Nem tudom, megkérdezték-e a tőlük többet elváró, velük szimpatizáló tagokat az összeborulásról, de szerintem nem lesz hosszú távú az együttműködés, hogyha egyikük sem hajlandó lemondani az elnöki tisztségéről. Az viszont biztató előjel, hogy végre rájöttek: a kezüket nem csak fenyegetőzése, ujjal mutogatásra lehet használni, hanem egymás átölelésére is. Vajon megérem-e, hogy ez az átölelés az egész romániai magyarságot érintse?

Újból és sokadszorra bebizonyosodott, hogy semmilyen egyezséget, amit a magyar érdekvédelem vezetőivel kötöttek meg, nem tartották érdemesnek betartani a többségi nemzet vezetői. Nyíltan vagy álcázva, de mindig hátba szúrtak, elárultak bennünket, akár alacsonyabb, akár magasabb szinten.

Kusztos András, Sepsiszentgyörgy