Megfejtek bennünket?

Megköttetett a nagy békesség az Igazi Csíki Sör és a Heineken között. Interneten a csíki manufaktúra egy olyan képpel osztotta meg a hírt, ami erősen hajaz az amerikaiak Iwo Jima-i győzelmi fotójára, csak itt nem hadviselt katonák szerepelnek, hanem a manufaktúra csapata.

Nem kell, különösebb marketing szakember legyen senki ahhoz, hogy már a történet elején észrevegye: a sörök háborújában kilóg a lóláb. Hiszen honfitársaink a legjobb reklámfogást, vagyis az érzelmi manipulációt kihasználva törtek be a köztudatba. „Székely termék”, „Kézműves munka”, „Igazi”, „A multi megtámad”, „Nem adjuk fel”, „Tiltakozunk”, „Tiltott”… És ha most a kedves olvasó kicseréli a sörök háborújában a Csíkit a székely nemzetre, és a Heinekent az elnyomó román hatalomra, érdekes párhuzamokat fog észrevenni. A kicsiny székely (sör) harca a nagy román (romániai Heineken sör) hatalommal. Ez, kérem, a nemzetünk sorsa marketingstratégiába foglalva.

Ennyik lennénk? Ennyik vagyunk? Vagy csak hagyjuk magunkat sodródni az árral, és felülünk mindenféle manipulációnak? Ne értsék félre, semmi bajom a csíki termékkel, és nem védem a Heinekent sem, de nem tartom helyesnek, amiért ilyen piszkos módon kihasználták a székely sorsot, és ráépítették egy reklámfogásra.

Azzal sem értek egyet, hogy az emberek mennyire megvezethetőek, sőt, egyenesen gusztustalannak találom, amiért a MA emberét, a MA székelyét (tisztelet a kivételnek) néhány olcsó magyarkodó szlogennel, székely hazafiasságnak álcázott demagógiával az orránál fogva vezetni és táncba vinni lehet.

Nem célom és tisztem, hogy minderről a jelenségről társadalmi kutatást végezzek, de remélem, a sörök háborújának mindkét résztvevője büszkén néz tükörbe, miután a bevételét megszámolta, és ki tudja, talán gratulálnak is egymásnak: „Jól megfejtük őket”.

Kertész Imre, Sepsiszentgyörgy