Megkezdődött!

Könnyű kitalálni, hogy az iskoláról van szó. A tanulók egyelőre még nyugodtan töltik vakációjukat, talán sokuknak eszébe sem jut, hogy vége a nyárnak, hiába az őszies időjárás, a nyári szünidőnek nincs még vége, sor kerülhet az utolsó vakációs játszmákra, tudok olyanokat, akik most vonulnak le a tengerre, mások medvementes hegyvidékre mennek. Ennél jobb látvány viszont, ha könyvesboltban, papíráru-üzletben tülekedő felnőttekkel találkozik az ember.

Kínálat bőven van, s ha soknál szűkre szabott is a mostanra beütemezett vásárláshoz felhasználható anyagi háttér, azért nem maradhat el az ilyenkor szokásos rohamban való részvétel. Gazdag szülők gyereke vagy fizetéséből alig élő család sarja várja a vadonatúj füzeteket, festékdobozokat, egyéb kellékeket, azoknak ott kell lenniük kézügyben, hogy majd, pár nap múlva, örömteli lehessen az első számbavétel. Persze, főleg a kisebbek nem érzik még az anyagiakból fakadó különbségeket, de a nagyobbak már jól érzékelik, milyen kisebbrendűségi helyzetbe kerülhetnek, ha netán a jól menő család sarjaival kerülnek azonos helyszínre. 

Szeptember első napján a legtöbb tanintézetben megtartották az első tanácskozást, a világjárvány okozta kényszer miatt mintegy másfél esztendeig nem is találkozhatott kolléga a kollégával, s el tudom képzelni, milyen öröm volt kezet rázni a rég nem látott barátokkal. Van, ahol új igazgató és aligazgató köszöntötte a megjelenteket, máshol az újonnan megerősített intézményvezetők sorolták fel a teendőket, s hiszem, mindenhol egyöntetű volt az elhatározás, hogy minden nehézség, akadály dacára, legyen az világjárvány is, a tanulók érdekeit szem előtt tartva kell kezdeniük és végigvinniük a tanévet. A korábbi sajtóhírekből, nyilatkozatokból tudjuk, nem gondmentes az idei tanévkezdés sem. Itt, a megyében legtöbb oktatási intézményben felkészülten lépnek a tanulók elé a pedagógusok, egyes helyeken viszont még sok gondot kell megoldaniuk, hogy rendes mederbe terelődjék a tanév.