Megvan az ellenszer!

Romániában megtalálták a koronavírus ellenszerét: rendőrautók megafonjaiból bőgetik a román himnuszt! Nem is értem, máshol miért költenek euró- és dollármilliókat méregdrága lélegeztetőgépekre, védőfelszerelésekre, kesztyűkre, maszkokra és fertőtlenítőszerekre. Nekünk mindezekből alig kerül, de van utcán recsegtetett himnuszunk.

Nehogy már a rendőrség azzal foglalkozzon, hogy a naponta még mindig tízezresével hazaérkező nyugat-európai kéregetőket és eperszedőket karanténba vonja (nehéz elképzelnem ugyanis, hogy a Németországban hivatalos munkavállalóként társadalombiztosítást fizető román szakmunkás egyetlen vágya az lenne, ha netán megfertőződik, hogy ne a stuttgarti, hanem a fălticeni-i kórházban kezeljék). Nehogy már a rendőrség azzal törődjön, hogy legalább otthon tartsa azokat, akik az utolsó pillanatban elmenekültek Európa piros és sárga régióiból. Nehogy már a rendőrség ellássa végre feladatát, és megakadályozza, hogy a hazatértek ne fenyegessék a békés állampolgárokat, ne törjenek rájuk éjnek idején, ne raboljanak, ne fosztogassanak.

Nem, a rendőrség legfontosabb feladata, hogy bütykölgesse a megkülönböztető hang- és fényberendezéssel ellátott gépkocsiit, hogy abból a román himnusz üvöltsön hét végén. Van nekünk két másik, ennél fontosabb himnuszunk, de azért annál sokkal jobban tiszteljük a román nemzet eme szimbólumát, mintsem hogy azt a rendőrség recsegő, ropogó hangszóróiból hallgassuk. Ha a belügynek ennyit ér – lelke rajta.

Azt gondolom azonban, hogy román polgártársainkat is jobban lelkesítette volna a himnusz azoknak a regionális kórházaknak az avatóján, amelyeket 2016-ban nagy garral beígértek, s amelyek felépítésére milliárdos európai uniós alapok álltak rendelkezésre, de amelyek ügyében a kicsinyes politikai harcokkal elfoglalt „hazafiak” egyetlen kapavágást sem tettek. Hat modern kórházzal sem lenne indokolt a himnuszt az utca sarkán bömböltetni, de talán látnánk az alagút végén a fényt…