Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Mennyit ér az ember?

Említettem egy előbbi jegyzetemben, hogy a Victoria városi kórházat az önkormányzat újranyitotta. Kilencvenezer euró adományt gyűjtött össze, és még rátett vagy százharminc ezret. Nem kevés ugye?

Hirdetés
Hirdetés

Néhány évvel azelőtt a magyar kormány hosszadalmas cécó után visszavásárolta a Munkácsy-trilógia hiányzó remekművét, a Golgotát, amelyért Pákh Imre, a tulajdonos tíz millió dollárt kért. Brr… Nagy pénz. Tudjátok, mennyire nagy? Kylian Mbappé háromhavi fizetése. Három hónapig kell szegénynek kergetnie a labdát, és rúgni a gólokat, hogy összeguberálja ezt az összeget. Munkácsy négy évet dolgozott a festményén, abban az időben a világ legjobban megfizetett művésze hírében állt.

Fiatal lány ismerősöm könnyes szemmel mondta: első munkahelyén tizenkét óra melóért egy százast kapott, 8,3 lej egy óra. Szinte látom, egyesek háborognak: égbekiáltó igazságtalanság, hogyan taksálják az embereket! De szálljunk magunkba, nem az ember értékéről van szó, hanem hogy mennyi hasznot hoz. A zseniális futballista góljaival felröppenti klubját a Bajnokok Ligájába, a tévécsatornák verekednek a közvetítési jogért, a nagy cégek néhány másodperc reklámbejátszásért. Megtérül a negyedévi tízmillió, többszörösen.

Afrikai társadalmakban természetes szokás az úgynevezett menyasszonyár. Kell neked feleség? Fizess! Ne szörnyülködj, olvasó! Gondold el. Egy lány, amíg lány, a családjában földet művel, főz, testvérekre vigyáz, vizet hord, mindenes. Ha a vőlegény elviszi, ugyanazt csinálja, de a vőlegény családjában. Mint amikor egy focista átigazol. Eddig a Realnak rúgta a gólokat, holnaptól a Juventusnak – persze, hogy a Juve kárpótolja a Realt.

Nagyon érdekes „értékelésről” olvasunk a Bibliában. Ha valaki önkéntes fogadalmat tett egy családtag „odaszánásáról”, azt pénzben „megválthatta”, és akkor az illető személy neme, kora és munkabírása alapján állapíttatott meg egy összeg. Hangsúlyozom, teljesen önkéntes felajánlás, a hála kifejezéseként. De amikor a személyes „megváltás” kérdése merült fel, akkor mindenki azonos összeggel járult hozzá a szentély fenntartásához, szegény, gazdag, vén, beteg, mert minden ember egyenértékű.

A legszebb megfogalmazás, amelyet hallottam – nem tudom, kitől származik: „Minden ember annyit ér, mint az a csepp vér, amelyet Jézus Krisztus érte is áldozott.”

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás