Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény – tanácsolta Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken az egyik ukrán televízió műsorában. Az ukrán állampolgároknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, a törvényeket és az ukrán népet. Ezért – mint fogalmazott – azok, akik elégedetlenek a nyelvtörvénnyel, az ukrán állammal, menjenek nyugodtan el egy másik országba, oda, ahol „szerintük kellemesebben fogják érezni magukat” – tudósít a Magyar Nemzet.
A hír olvastán óhatatlanul felvetődik a kérdés: hogyan engedheti meg magának egy állami tisztségviselő, hogy ilyen minősíthetetlen hangnemben és pökhendi módon sértegesse a saját állampolgárait? A válasz pedig a világban zajló hatalmi harcokban és azok hátterében keresendő. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis ütközőzónaként, illetve egy esetleges támadásra is alkalmas védőbástyaként szeretné használni Ukrajnát, Oroszországgal szemben. Így szemet huny a Krím-félsziget 2014-es elcsatolása után egyre nagyobb hullámokat vető ukrán nacionalizmus fölött, és igyekszik minél jobban a saját javára fordítani.
A magatartása viszont lovat ad a nyelvi és nemzeti kizárólagosságra törekvő ukrán idegengyűlölők alá, és még erőszakosabbá teszi őket a többiekkel szemben. És mindez egy olyan többnemzetiségű országban történik, ahol a lakosság összetételéből kifolyólag létkérdés a különböző népcsoportok közötti megegyezés és béke.
Ami a Krím-félszigetet illeti, a történelmi igazság kedvéért kénytelenek vagyunk leszögezni, hogy a folytonosság tekintetében Oroszországnak több köze van hozzá, mint Ukrajnának. Az utóbbihoz ugyanis csak 1954-ben került, akkor is a Szovjetunión belül, az ukrán nemzetiségű pártfőtitkár, Hruscsov kezdeményezésére. Ezt megelőzően viszont az orosz (1783-tól), majd a szovjet (1921-től) birodalom része volt. De ez legyen az ő gondjuk. Az viszont elfogadhatatlan és határozottan visszautasítandó, hogy bárki az ország elhagyására ösztökélje a nyelvi jogaik korlátozása miatt tiltakozó őshonos kisebbségeket. Hiszen ez nem a számbeli többség iránti tiszteletlenség, hanem az önazonossághoz való jogos ragaszkodás jele.
Sajnos Tata tehetik, me a NATO, az EU és az USA-nka velük van, mindent elnéznek nekik, amit másoknak nem!