Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A székelyek nem voltak ott a mohácsi csatatéren 1526. augusztus 29-én, a háromkötetes históriában Oborni Teréz a legújabb, ködoszlató kutatások alapján legalább két érdekes újdonságot tisztáz. 1. Miért késlekedett Szapolyai János erdélyi vajda csapataival (köztük a székely hadakkal) csatlakozni a magyar királyi sereghez, illetve 2. Hogyan is folyt le az ütközet, és mi követte?
Nos, a másodikkal kezdve: a szultáni sereg létszámát eddig eltúlozták, elérhette, de nemigen haladhatta meg a százezret, valóban Európa legerősebb haderejét képviselte a maga 60–70 ezres reguláris, harcra fogható katonájával, köztük hatezerre rúgott a janicsárok és több tízezerre a lovasok száma. Fel voltak szerelve 150–200 kisebb nagyobb ágyúval, irreguláris része sok ezer akindzsinek nevezett könnyűlovasból és gyalogos íjászból, továbbá gyengébben felszerelt délszláv parasztkatonákból állt. A sereget mesteremberek és más kisegítő személyzet kísérte. A sereg átkelt a pár évvel korábban bevett Nándorfehérvárnál a Dunán, majd Eszéknél a Dráván, és úgy érkezett meg a mohácsi síkra.
A magyar sereg a történész szerint a korabeli Európa legnagyobb hadseregének számított! 25–27 ezer főre rúgott, 85 ágyúval és 500 szakállas puskával rendelkezett, cseh, lengyel, morva segédhadak kísérték a főleg főúri bandériumokat, melyekből állott. Tomori fővezér tervét követve támadásba lendült, noha sem Szapolyai nem érkezett még meg, a felázott talaj sem volt alkalmas a műveletre. Ennek ellenére a balszárnyon a horvát-szlavóniai könnyűlovasság rohama sikeresnek bizonyult, de a balszárnyat a törökök megfutamították, Tomorinak nem sikerült rendeznie a sorokat, maga is elesett, akárcsak Szapolyai György (János testvére,) a másik vezér, néhány óra leforgása alatt 15 ezer magyar katona is odaveszett, velük a világi és egyházi nagyságok színe-java, a király menekülés közben a mocsárba fulladt. A törökök bevonultak Budára, kirabolták és felgyújtották Pestet, és szeptember közepén a Duna-Tisza közén hazafelé indultak. Támadás nem indult ellenük, Szapolyai János seregével kivárt. Miért?