Móricz Zsigmond nagy lelke

Lehet, sokan neheztelni fognak, hogy miért éppen a nagy regényíróról írok, hiszen erősen kiment már divatból, vége annak, hogy iskolások kedvenc olvasmányai között szerepeljenek munkái. Egyik alkalommal diákokat kérdeztek meg arról, mit kellene kötelezően elolvasni az iskolában, de a kialakult listán nemhogy Móricz, de még a magyar irodalom sem szerepelt. Én mégis megpróbálkozom egy kicsit közelebb hozni a mához azt az óriást, aki a múlt század elejének meghatározó személyisége volt, talán a legolvasottabb, még a fiatalok körében is, ha más írása nem is, de a Légy jó mindhalálig no meg az Árvácska nem igen hiányzott a könyvespolcokról.

Vallottam mindig, s most is vallom, hogy az íróembert, legyen az költő, próza- vagy drámaíró, leginkább azzal tudjuk belopni az olvasók szívébe, ha egy kicsit a magánéletébe is beavatjuk. Évekkel ezelőtt a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című alkotást többen is kivették a könyvtárból, mert beszéltem a varjúvári ünnepségről, a Kós Károlynál tett látogatásáról. Nem tudhatom, az Árvácska című csodálatos kisregényt hányan veszik kezükbe, ha tudomást szereznek arról, hogy annak ihletője nem más, mint a korosodó író fiatal élettársa. Igen, az a Litkei Erzsébet, aki törvénytelen kislányként került a lelencházba, tanyán nőtt fel, majd a fővárosban az egyik külteleken ágyrajáró proletárlány volt, 1935-ben gyereket szült. Móricz 1934-ben ismerte meg, aztán nevelt lányának fogadta, s kisfiával, Litkei Imrével együtt magához vette. Az író jegyzeteket készített mindabból, amit az 1916-ban született proletárlány elmesélt, s ezerötszáz oldalnyit kitevő jegyzetekből készült az a huszonnyolc novella, amelyek külön kötetben is megjelentek. Mondanom sem kell, hogy az Árvácska megmintázása is a lányhoz kötődik, akit ő Csibe néven emleget.

1941-től Littkey-Móricz Erzsébet lett a neve, mert az író mindkettőjüket nevére vette. Imrét örökbe fogadta, taníttatta, a debreceni református kollégiumba íratta, s ha már édesanyja az írót Apukának szólította, ő Nagyapának. Erzsébet vezette a háztartást, később a Kelet Népe című lapnál alkalmazták, az író halála után könyvesboltot vezetett (ezt az íróról nevezték el), kiadónál is dolgozott, majd antikváriumban árult, egy jogászhoz ment feleségül, 1971-ben hunyt el. Móricz Imre, Móricz fogadott fia, Móricz lánya, Virág mostohatestvére éppen az idén, január elején halt meg 85 éves korában. Nem az irodalmat választotta, mérnök lett, két doktorátust szerzett, több nyelvvizsgával is rendelkezett, de azt vallotta, hogy a nagy író emlékének nyomása alatt nem tudna nagyot alkotni.

Nos, remélem, e pár soros emlékezés sokaknak felkeltheti újra a figyelmét az iránt a Móricz iránt, aki a magyarság szegényei életének bemutatásával valósággal megrázta a múlt századforduló tehetőseinek lelki- és gondolatvilágát.