Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A szeme megtelik az embernek könnyel, amikor az államfő által kezdeményezett Művelt Románia konferencia felszólalóit hallgatja: hogy mennyire lelkükön viselik az oktatást, s hogy milyen fontos társadalmi kategória a tanárok, s hogy micsoda csodás befektetéseket eszközölnek a tanügyben, mert „ezen múlik a jövő”.
Hát a jövő valóban ezen múlik, sajnos. Ami pedig a nagyívű ráfordításokat illeti, beszéljenek a számok: 2020-ra az elmúlt harminc esztendő legalacsonyabb százalékát, a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát irányozták elő a tanügynek. Ne tessenek olyan elcsépelt szöveggel jönni, hogy a tanügyi törvényben explicit verbis benne van, hogy az oktatásra a GDP-nek legalább hat százalékát kell fordítani, mert „egyik napról a másikra nem lehet mindent megoldani” (a törvény 2011-ben lépett életbe). És ne higgyék, hogy nem lehet rosszabb, ha már a művelt Romániánál tartunk. A szorosan ide kapcsolódó kutatásra például tavaly a GDP 0,18 százalékát fordították és sikerült igazolni, hogy még ennél is van lennebb: idén csak 0,12 százalék jut.
Világos, hogy nem juthat mindig, mindenre (bár a törvény – nagyon helyesen – nem egy fix összeget ír elő, hanem azt mondja, hogy a rendelkezésre álló pénzből, legalább ennyi), de akkor ne etessenek bennünket mindenféle maszlaggal, hogy ez valakinek is prioritás. Mondjuk ki, hogy itt a rendőrök és a katonák a fontosak, akiknek megemlíteni sem merték, hogy esetleg nem járna különnyugdíj.
Nehéz nekem megérteni, hogy miért. Mert életüket kockáztatják? Ha katonának mentél, kapsz rendes zsoldot, ha pedig napi száz eurót meghaladó illetményért külföldi misszióba mégy, akkor számolj azzal, hogy esetleg lelőnek. Ne menj oda, ha nem akarsz – nem kötelező! Azt meg már végleg nem értem, hogy mondjuk az erkölcsi igazolványt egy számítógépből kinyomtató irodai rendőr mivel szolgált rá arra, hogy korkedvezményes, az egyetemi tanárét jóval meghaladó nyugdíjának 90 százalékát mások által befizetett pénzből kelljen „felpótolni”. Amíg ez az értékrend ebben az országban, addig művelt Romániáról szó sem lehet.