Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Diákkoromban még láthattam Jászvásár nagy, vén költőjét. George Lesnea vala a böcsületes neve, Jeszenyin kiváló fordítója. Tőle származnak ama hallhatatlan sorok, amelyeket orrvérzésig ismételtettek velünk az iskolában: „Partidul e-n toate. E-n cele ce sunt. Și-n cele ce mâine vor râde la soare.” Ez az öregúr ódát írt Károly királynak, Antonescunak, a dúsgazdag iparos Malaxának (az pénzelte egy ideig) majd természetesen Ceaușescunak is. Nos, őkelme nem szállt le a sírba, amíg meg nem magyarázta: ő tulajdonképpen vallásos költő, amikor pártot mondott, az intelligens olvasó megérthette, ott Istenről van szó. Azóta is restellem, mennyire nem vagyok intelligens, hogy rájöjjek a mesteri rejtett utalásra.
Interjút olvasok a nekem nagyon kedves Zoránnal, aki az irányzat ellen mer menni, mert dalaiban dallam, ritmus és szöveg van, és ráadásul hangja! Nos, aszongya a Zorán, hogy a Dusán bátyó (egyébként tényleg jó) szövegei rá, mármint az előadóra éreznek. Fogadjuk el a pesties megfogalmazást, de aztán jön a bumm: ő is (azaz Zorán) csak most tudta meg, hogy ama híres-neves nótában szereplő rózsaszínű kád a Kádár rendszerre utal. A pontosság, a fiatalabbak és az utókor kedvéért, íme az ominózus dalszöveg:
Ülök egy rózsaszínű kádban / A legszebb ünnepi ruhámban / Szédülő fejemen egy csákó / Nem tudom, mindez mire jó.
Nem tudom, hogy kerültem kádba / A legszebb ünnepi ruhámban / Miért van a fejemen a csákó / Érzem ez hozzám nem való.
Úgy rémlik tegnap éjjel / Valakit ünnepeltünk / Valaki pont egy évvel idősebb lett / Talán éppen én.
Ha az olvasó lelkiállapota lecsillapodott ennyi mélység-sokk után, mondja meg valaki, hun van itt a János bácsi rendszere?
Le a kalappal Zorán dalai előtt, de hagyjuk már az utólagos belemagyarázásokat.
Ez olyan, mint a minap egy pápaszemes entellektüel hölgy kijelentése, miszerint a PSD-ben vannak tisztességes emberek, csak senki nem tud róluk.
És még eszembe jut a régi vicc, miszerint Gazsi cigány nagyban hallgatja a Szabad Európát, amikor látja, hogy a milicista egyenesen a háza felé jön. Most már hiába kapcsolja ki, úgyis kihallatszott, nosza gyorsan előkapja a hegedűjét és szörnyű falsul rákezd egy nótára. A milicista már belépett, és kérdezi: Szabad Európát hallgatunk, hallgatunk? – Dehogy hallgatom, kezicsókolom, zsavarom!