Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Most, hogy 42. éve volt az utolsó földmozgásnak, ki megélte, nem élte, mesélni kezdte a hogyan történtet. Pedig semmivel sem zajlott másként, mint manapság, csak akkor az 1940-es földrengést mondták szörnyűnek.
Mesélték, hogy a tizenkét emeletes Carlton-tömbház tetején őrt állt egy katona, aki lecsúszott az utcáig. Mások már nem voltak ilyen szerencsések, mintegy ezer halottja volt a természeti katasztrófának. Azonban nem ez volt a régi Regátban a legnagyobb földmozgás, hanem a Richter-skálán 7,5-ös erősségű 1838-as évi, melynek a két 7-esen felüli erősségű volt az utórezgése. A szakemberek azt állítják, hogy nagyobb volt, mint az 1802-ös, bár mindkettő nagy károkat okozott Erdélyben. Több geológus szerint ekkor jött létre a Gyilkos-tó, mert igaz, hogy az egy évvel azelőtti esőzések feláztatták a vidék, főleg a Kis-Cohárd oldalát, már ekkor kezdett a törmelék megindulni, de a földrengés csúsztatta a völgybe, hogy természetes gáttal zárja el több patak medrét.
Egyébként Erdélyt is erősen érintő mély földlökések úgy száz évenként ismétlődnek, s mintegy 35–40 évente a szintén károkat okozó, felszínhez közelebb kipattanó. Ezek szerint azonban néhány évtized van még hátra, amíg veszélyesen rázkódik meg a föld. Szükség lenne erre az időre, mert csak Bukarestben 349 kiemelten omlásveszélyes épület található, ezenkívül van még 361 olyan épület, amelyek egy 7,5-ös erősségű földlökésnél szerkezetileg megrongálódnának, 111 pedig, mely elég labilis alapokon áll. A vidéki településeken is ezrekre rúg a megerősítést váró házak száma. Tudjuk, hogy a legutóbbi földrengéskor egy teljes város, Zimnicea, dőlt össze. Megeshet az is, amiként a történelem során többször, hogy a rengés főiránya nem Munténia, hanem Moldova lesz, akkor ott tesz majd nagy károkat. Na és az erdélyi városok, falvak veszélyes házait sem kellene elhanyagolni. Persze, ehhez ugyanolyan feltételeket kellene teremteniük számukra, mint a bukarestieknek.
Látva azt, hogy eddig a 1977-es földrengés óta Bukarestben csak húsz épületet erősítettek meg, csak abban reménykedhetünk, hogy ezután másként lesz.