Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
* Ma olvastam újra, ki tudja hányadszor, a Cselekedetek könyve első fejezetét. A tizenötödik versben, mintha csak most fedeztem volna fel ezt a megállapítást: „Ezekben a napokban a testvérek körében – mintegy százhúszan lehettek együtt – Péter szólásra emelkedett…” Tehát – miután Jézus maga három és fél éven át ott járt, tanított, szeretett, csodákat is tett – íme az eredmény: mintegy százhúsz tanítvány. Na, jó, lehet, hogy nem voltak mind jelen. De akkor is: Jézus Krisztus ott járása nyomán volt két-háromszáz tanítvány, de különben Jeruzsálemben az élet ment tovább, mintha mi sem történt volna, tudatlanságban, farizeuskodásban, zélótai hőbörgésben és így tovább.
Ma, ha egy forrófejű elordítja magát, vagy csinál valami badarságot, ezrek követik, Facebook-csoportok támogatják. Istenem, micsoda világban élünk…
* Ha Jézus megjelenne bizonyos mai teológiai iskolákban, és megkérdezné a professzorokat: „És ti kinek mondotok engemet?”, mit gondolsz, hogyan válaszolnának? Talán egyesek ezt mondanák: „Te vagy a kérügma eszkatológiai manifesztációja, akiben felismerjük az interperszonális relációk legfontosabb jelentőségét.” Erre Jézus valószínűleg elmenekülne, normálisabb vidéket keresve.
* „Ha valaki cselekedni kívánja az Ő akaratát, tudni fogja a tanításról, hogy az Istentől van-e, vagy csak magamtól szólok.”
Jézus tanítását nem lehet kívülálló szemlélőként megérteni. Annak isteni jellege csak annak tárul fel, aki Vele megy az úton. Ha nem AKARSZ Isten szerint élni, lehetsz kommentáló, bíráló, okoskodó tanácsadó, de annyi. Túlságosan szent Jézus tanítása ahhoz, hogy a nem jó szándékú beavatatlannak megnyíljon.
* Csak egyéni tapasztalatból. Volt egy ember, aki a fejébe vette, hogy a banán nem jó, hogy az majométel. Hozzá sem nyúlt, minden unszolás ellenére. Aztán súlyosan megbetegedett, és az orvos lelkére kötötte, egyen banánt. Valahogy rászánta magát, és el volt ragadtatva. „Hogy én milyen tyúkeszű voltam” – mondogatta.
Érdekes módon a Biblia éppen erről beszél, hasonló szavakkal: „Kóstoljátok meg, és lássátok, milyen jó az Úr; boldog az az ember, aki hozzá menekedik!” Egyszerű ugye? De hát meg kell kóstolni. Esetenként félretéve a büszkeséget, a csökönyösséget és a tyúk…