Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Néhány éve lelkesen üdvözölte a nyugati közvélemény az ukrajnai – pontosabban a kijevi Majdan téren kirobbant – forradalmat. Az európai integrációnak hátat fordító, demokratikusan megválasztott elnököt a nemzetközi figyelem közepette kiűzték az országból (mint egy zsarnokot), majd a polgárháborúvá kiteljesedő válság és a krími orosz agressziót követően megszervezett, előrehozott választásokkal az immár Nyugat-orientált kijevi kormány nekiállt a Szovjetunió szétesése óta jegelt nemzetállam kiépítéséhez.
A két – jelenleg egymásnak feszülő – geopolitikai és civilizációs érdekszféra határán fekvő ország azóta is csődközeli állapotban őrlődik a különféle erők szorításában. Bár a fővárosban a politika látszólag a parlamentáris demokrácia szabályai között zajlik, az országgyűlésben és az utcán ökölre menő honatyák, a lembergi nacionalista milíciák ámokfutásai vagy a fényes nappal agyonlőtt orosz disszidensek hullái jelzik, mennyire törékeny lábakon szédeleg a társadalmi béke az ukrán hazafiak körében.
Nem sok jót ígér ez az állandósulni látszó állapot a nemzeti kisebbségek számára sem. Mióta az ország keleti, polgárháború sújtotta részében élő többmilliós oroszajkú népesség jogaiért Moszkva szólal fel, minden más kisebbségi jogkövetelés dühödt reakciókat vált ki az uralmon levő nacionalista, úgymond Európa-barát körökből. Sőt, a testvérháború hevében inkább emezeken, a gyengébbik félen igyekeznek revánsot venni és példát statuálni. Így történhet meg, hogy bár a donyecki régióban millió szám élnek kettős állampolgárok, mégis a magyar alpolgármestert menesztik emiatt Csapon. Vagy éppen a román kisebbség jogaiért felszólaló politikai aktivistát fenyegetnek veréssel az utcán, fényes nappal.
Vagyis az ukrán hazafiak szemében a nemzeti kisebbségek jogkövetelése az orosz imperializmus és terjeszkedés rémét eleveníti fel. Úgy érzik, a kisebbségi kérdés a nemzeti szuverenitás és a nyugatosodás kerékkötője (mily ismerős ez a félelem). Pedig ha már Európa a követendő minta, nem ártana egy kicsit több figyelemmel tanulmányozni a nyugat-európai demokráciák által kialakított – nem mellékesen: bevált – intézményeket: a kisebbségi autonómiákat. Igaz, erre a 27 éve európai nemzetet építő román kollégáknak sem ártana odafigyelni.