Nem fél az álom

Nem volt kedvem ijedten kelni, holott az ébrenlét első perceiben, lábaimat már szőnyeg fölött lógatván próbáltam nyomára jutni az álomnak. A légutak meg a szájpadlás magasában hangtalan illegett egy betyárnóta; hogy hol jár álmában az ember, s miket cselekszik! Betyárnóta volt a kísérője valaminek, de a valamire nem emlékszem. „Nem vagyunk mi betyárok, úton álló bicskások…, nem bántjuk mi a szegényt,” és így tovább.

Nem kutatom az álmom. Tudható, az ember, a gyermek is a mindennapi élményekből komponál álmokat. Az is lélektani tény, hogy a rettegős, a rémálom is a nappalokon csírázik. Áthozom a lényeget, mely szerint nem bántjuk mi a szegényt, csak a nagygazda legényt…, azt is csak a büszkeségéért. Innen már itthon vagyok Erdélyben, s nem Rózsa Sándorékkal a nagyalföldön, mondjuk. Szegény székely Pusztaiékat minap temettük ismét nagy tisztességben, hazai föld fölött, sokadszor.

Most már helyben az álom is, nem is egymagában, mert hiszen itt né, a még meglévő Erdélyországban, mármint Románia egy részében a maguk büszkeségét takargatják s takarítják az uralkodó románok, megalapították a Románok Civil Fórumát. Tiszta munka! Mintha magamat hallanám, mikor ez a fórum, így ahogy mondom s mondják, a kisebbségi elnyomás, faji és nemzeti(ségi) megkülönböztetés ellen harcol, itthon, náluk, azaz nálunk, immár nyíltan és saját vezér- meg vezényszavaikra dühöngve a magyar többség ellen…

Teszem is hozzá, hogy hát s így a mi nevünkben is, ezek szerint. Ugyanis sehol nincs a környékbeli országokban olyan nemzeti elnyomatás, mint a Trianonig nem is létező, ma ellenünk dühöngő Szlovákiában s Romániában. És ez még nem elég az álmom éltetésére, a magunk mese- és álomkórbeli késes fenyegetésére, határozottan fordulnak-indulnak az elnyomatás elleni bizottság (Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács) felé vigaszért. Na mármost, ha a románok erdélyi, székelyföldi kisebbségiekként védelemért könyörögnek Bukarestben, a magyarok és maradék mások miért kapnak börtönökben védelmet, hogy nyugodt álmuk lenne?!

*A most zajló román tüntetések és a fenti jegyzet egybeesése nem véletlen, hanem egy évszázados folyamat része.