Nemzetépítő törekvések

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője június 21-én javaslatot nyújtott be az alaptörvény módosítására. Ennek értelmében Magyarország 19 megyéjét újból vármegyévé alakítanák és főispánnak neveznék a kormánymegbízottat. Az indoklás szerint mindez „az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak továbbélését szolgálja, valamint a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését, és a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”.

Amint az várható volt, az ellenzékként tetszelgő ellenség azonnal megtámadta az elképzelést. Nyilván nem véletlenül, ugyanis ők arra kaptak megbízást „gazdáiktól”, hogy még csírájukban elfojtsák a közjogi folytonosságot igazoló, így a magyarság- és összetartozás-tudatot, valamint az önállóságra és nemzeti szabadságra való törekvést erősítő kezdeményezéseket. Márpedig ez is közéjük tartozik, hiszen a vármegyéket Szent István hozta létre az ispánság intézményével együtt.

Erre mutat rá az Alapjogokért Központ Facebook-oldalán olvasható bejegyzés is: „A vármegye Magyarország közjogi rendszerében közel ezeréves múltra tekint vissza. A magyar szuverenitás, alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma. Szent István király uralkodásától eredeztethető, évszázadokon át alakuló legjellegzetesebb jogi és politikai hatásköreit a Hunyadi- és a Jagelló-királyok idején nyerte el, majd a reformkorban vált a polgári-nemzeti kultúra bölcsőjévé. Nem csoda, hogy a vármegyéket azok a külső hódító hatalmak számolták fel történelmünk során – először a Habsburgok, majd a szovjet kommunisták –, melyek végső célja lényegében a magyar államiság megszüntetése volt.”

A továbbiakban kitérnek arra is, hogy a vármegyék sokáig a magyar érdekeket semmibe vevő birodalmi törekvésekkel szembeforduló ellenállás központjai voltak. A reformkorban Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos is a vármegyei berendezkedés révén tudták az országot építeni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után pedig a bécsi túlkapások elleni küzdelem bástyáivá váltak, a kiegyezést követően pedig a nemzetépítés sarokköveivé. <<