Nincsenek ellenőrzések!

Olvastuk a Trágyatárolók a talajvizek védelmében című cikkükben (Székely Hírmondó, 2020. szept. 1.), hogy „nálunk a megyében szigorúak a hivatalok, nincsenek túlkapások”. Mi, magyarhermányi kisállattartó-gazdák kiegészítenénk ezt a meglátásunkkal: nincsenek ellenőrzések. A nagy farmerutánzatoknak mindent szabad, mert kapják a vaskos támogatásokat, abból pedig mindenre futja. Ha jön egy ellenőrzés, ők már előre tudják, és úgy intézkednek, hogy utána ne lehessen semmi bajuk. Az igazság az, hogy ahol kellene, éppen ott nem ellenőriznek.

Csak hogy pár példát említsünk: ahogy bejönnek a faluba, a Borvíz hídon felül balra található egy trágyatároló, amelynek leve be van vezetve a Barót-patakba. Az iskola melletti utcában balról szintén, de ameddig odaér, addig az iskolások, a csarnokba járók és akik az ottani üzletben vásárolnak, mind a trágyalében lubickolnak. Tovább haladva felfelé, a román templommal szemben is van egy trágyatároló, amelynek a leve elterül a templom előtt, amíg eljut a sáncba, hogy onnan beérjen a patakba… Ha a falu végétől Ágoston hídjáig végigmennének a patak mellett, akkor rájönnének, hogy mik vannak csak egy ilyen kis településen. Sajnos, erre nem figyelnek fel, mert általában a tehetős emberek érintettek, akiknek mindent szabad.

Mi, kisgazdák, akik legeltetésben és támogatásokban is hátrányban vagyunk a nagyokkal szemben, kérjük, figyeljenek fel erre, és intézkedjenek, hogy ne csak a nagy támogatások legyenek fontosak, hanem legyenek betartva az azzal kapcsolatos követelmények is. A régi szép, tiszta patakból mára szennyvízcsatorna lett, a faluban pedig a levegő is fertőzött a sok trágyalétől.

A felháborodott kisgazdák