Nincsenek székely terroristák

Gyors eredmény nem várható ugyan, de mégis fontos fejleménynek tekinthető, hogy Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő közbenjárására a román alsóház emberi jogi bizottsága kedden napirendre tűzte a többségi sajtó által székely terroristákként emlegetett Beke István és Szőcs Zoltán ügyét.

Az általunk megalapozottan politikai foglyoknak tekintett kézdivásárhelyi fiatalok ügyvédjének szenvedélyes, de tényeket felsorakoztató beszéde ugyanis a bizottság tagjait rádöbbentette az igazságra. Hiszen kimondta, valamint bebizonyította, hogy magyar nemzetiségű védencei ártatlanok, és a SRI hamis vádjai alapján, valamint nyomására ítélték el őket.
Előttük is világossá vált tehát, hogy egy sátáni módon kieszelt, katonai pontossággal megtervezett és bűnszövetkezésben végrehajtott eljárásról van szó. Egy olyan aljas támadásról, amelyet az ország jobbra hivatott titkosszolgálatai, nyomozóhatóságai, bűnüldöző szervei és jogszolgáltató intézményei a Romániában élő magyar nemzetrész, és ezen belül a székelység ellen követtek el. És nem csak – tesszük mi hozzá, mert a 73 oldalas vádirat Magyarország és áttételesen a magyar nemzet egésze ellen irányul. Mindezt pedig a székely autonómiamozgalom és azt támogatók nemzetközi porondon történő befeketítésének a szándékával hajtották végre. Mindmáig megválaszolatlan viszont a kérdés, hogy ki(k)nek az utasítására.

Azonban nemcsak az igazságnak a parlament falai közötti kimondása volt a meghallgatás egyetlen hozadéka, hanem az ülésen jelen lévő magyar politikusok egységes és határozott kiállása is az ártatlanul megvádolt, meghurcolt és elítélt székely fiatalok mellett. Ez ugyanis újra felélesztette bennünk a reményt, hogy nemzeti ügyekben megvalósulhat az előrelépéshez elengedhetetlen és éppen ezért hőn óhajtott magyar-magyar összefogás.

Ugyanakkor fejet kell hajtanunk a román nemzetiségű jogász gerincessége és bátorsága előtt. Annál is inkább, hogy olyan időket élünk, amikor politikai, gazdasági és jogi körökben egyértelműen a hamisság, érdek-összefonódás és befolyással való üzérkedés az elvárt és követendő magatartás. A társadalmon pedig eluralkodott a kiábrándultság, közömbösség és félelem.